Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: A jászkunokról női szemmel
keszkenővel díszítve. Bathó Edit tanulmányában96 olvashatjuk, hogy „a XIX. században általános szokásban volt a főkötőre csipkeszerű fátyolt, keszkenőt kötni, s így mentek az új asszonyok a templomba”. Félegyházán tehát az asszonyok ruhatárának része volt a főkötő, ünnepi és hétköznapi használatban egyaránt. A redemptus feleségek ruházatában szinte kivétel nélkül előfordult a mente, hangsúlyozottan értékes gombokkal97. A végrendeletek tanúsága szerint, ha a redemptus lánya , apja vagy anyja halála előtt még nem kapta volna meg e nevezetes ruhadarabot, akkor pénzt hagyományoztak „rangjához illő mentére”. Ez az a ruhadarab, amiről akkor is megemlékezett a végrendelkező, ha egyéb ruháit nem említette. Agárdi Judit 98 1769-ben hosszú mentéje árát misére hagyta, kamillot szoknyáját viszont, Anna lányának. Tott Anna99 1781-ben mentéjét, Ilona lányának, szoknyáját, Erzsi lányának hagyta. Mészel Judit 100 1796-ban pénzt hagyott, hogy „Rozália lányának sorsához illő mentét csináltassanak”. Szaszkó Katalin101 János fia feleségének hagyta mentéjét úgy, hogy 6 Ft-ot adjon misére, kamillot szoknyájáról viszont úgy rendelkezett, hogy az unokahúgáé legyen. Kálló Évának102 a féltelkes redemptus, Lőrinc György özvegyének több mentéje is volt, amelyek közül a kisebbik mentét úgy hagyományozta István fia feleségére, hogy „a gombok róla adassanak el és fordítsák misére”. Mészely István redemptus özvegye végrendeletében a férjéről maradott ezüstgombos mentéről rendelkezett, vejének hagyván azt. Ezen kívül csak a kék egész rása szoknyáját említette külön és az unokájának hagyott kék kamillot szoknyát és kék selyemből készült ezüst csipkés pruszlikot.103 Kállai András redemptus özvegyének, Dora Annának a testvére örökölte a mindennapi szoknyáját a kék kötővel és egy tarka kendővel, lánya a teveszőr szoknyát, a selyemkendőt és egy új karton pruszlikot egy inggel. Ez ünnepibb ruházathoz volt még egy selyem kötője H. BATHÓ E. 2002. 162. p. H. BATHÓ Edit: A jász viselet. Jászberény, 2004.; H. BATHÓ Edit: Az öltözködés regulái a 18-19. századi Jászkunságban. In: Jogszabályok-jogszokások. A Jászkunság kutatása 2005. (Szerk.: Bánkúié Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, KMBK. 2005. 349-362. p. BKML Kf. lt. Fh. Tan. N°. 18. C. 1. F. 2. N°. 32/1769. BKML Kf. lt. Fh. Tan. N°. 18. C. 1. F. 4. N°. 25/1781. BKML Kf. lt. Fh. Tan. N°. 18. C. 1. F. 1. N°. 25/1796. BKML Kf. lt. Fh. Tan. N°. 18. C. 1. F. 4. N°. 41/1783. BKML Kf. lt. Fh. Tan. N°. 18. C. 1. F. 7. N°. 35/1797. BKML Kf. lt. Arc. 18. C. 1. F. 8. N°. 39/1791. 109
