Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
öl szélességben irtsák ki, és folytassák a korábban megkezdett medertisztítást a Révzugtól a Kunér-szigetig. Ezt azért tartotta fontosnak, mert a „ Tolvajosnál a' Kardszagi határon a Hortobágy megszűnvén, most is holt Hortobágyon keresztül a' Kun Laposba ömlik, hol eleven ér vagy folyó nem lévén, nád és gaz között... terül el...”90 1844-ben Péter Imre kerületi mérnök kidolgozta a Hortobágy szabályozásának terveit. Az új medret az ágotai hídtól Karcag, Kisújszállás határán át tervezték, s végül Túrkeve érintésével a Berettyóba torkollt volna. A szép elképzelést elutasították, s a Hortobágy-szabályozás tovább késett. Nem is kell csodálkoznunk az 1845-ben készült jelentésen, amint azt mondja, hogy Madarason 5.000, Ladányban 28.700, Ecsegen 24.000, Bucsán 23.100, Szerepen 16.000, Karcagon 8-10 ezer holdat öntött el a Hortobágy.91 A Karaj ános(i) út és gát Ez az országos út Törökszentmiklóstól Kisújszálláson át érkezett karcagi területre, ahol a városközpontban torkollott a Madaras felől érkező és Debrecenbe vivő országúiba, a Sóútba. A városon belüli és a Karajánosi csárdáig tartó hosszabb szakaszán egyszerűen csak Kisújszállási út volt a neve. Országos hímevét a Karaj ános-mocsáron átvezető legendás három és fél kilométerről kapta. Egy 1830-ban készült hivatalos jelentés „Katona úf’-nak nevezi, amely Törökszentmiklóstól Karcagig 23.580 öl (azaz 44,707 km - E.Gy.) hosszúságú. Kisújszállás „középpontjától” Karcag központjáig 9.090 folyó öl (17,23 km - E.Gy.), amely szakaszt több kisebb-nagyobb ér keresztezi. Legjelentősebbeknek a kisújszállási határra eső Csivag-eret, a Határ- eret és a Karajánosi-derék nevű vízfolyást írja. Az úton a két oldalról kihányt vagy odaszállított földből készült töltés jóvoltából száraz nyári időben a közlekedés akadálytalan, az őszi esők és a tavaszi olvadás és áradás idején azonban „kivált az Országszerte esemeretes Karajánoson által, igen terhes szokott lenni. ” 92 A Karajános- mocsarat átszelő útszakaszból, a tanácsjegyzőköny és a korabeli térkép szerint 1900 öl (3602,4 m - E. Gy.) esett a karcagi határba. Ebből 560 öl (1061,76 m - E.Gy.) hosszan, éren vagy „lapos földön”azaz vízállásos, vízzel könnyen megtelő terepen futott. 93 Az utat az 1790-es évek elején földtöltéssel magasították meg, de még ebben az évtizedben a déli oldalán, vele párhuzamosan egy gátat is építettek.94 A kisújszállási szakaszával együtt 3.819 öl (7,240 km E.Gy.) hosszúságú gát a Mirhó-fok elzárása után használatba vett földeket és az utat volt hivatott megoltalmazni a Hortobágy és a Berettyó 90 Uo. 91 DÓKÁK. 1997. 131-133. p. 92 JNSZML JKK lt. Közig ir. 1830. Fasc. 4. No.1580. Újjfalussy Sándor megyei mérnök jelentése Kelt Madaras, 1830. augusztus 1. 93 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1804. november 1. 94 JNSZML Kisújsz. v.lt. Tjkv. 1790. március 9. 160. sz. Valamint térképtár T 109/1. 78
