Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)

medertisztítási munkákat már a 18. században végeztettek a vármegyék és a fbldesurak, elsősorban a sárréti települések határán. Ezek az egymástól elszigetelt munkák azonban csak helyi szinten érzékelhető eredményeket hoztak.70

Hasonló vízi munkálatok a Nagykunságban is folytak - ismerjük a Mirhó-fok elzárásával kapcsolatos többszöri nekirugaszkodást, ami aztán 1785-87-ben eredményre is vezetett. Békés megye 1782-ben a kerület déli határainál folyó Berettyó szabályozására is javaslatot tett. Bizonyára az ezzel kapcsolatos elképzelések előmunkálatai közé sorolható Kováts György, Szervánszki András és Bedekovich Lőrinc közösen készített térképe a Berettyó folyó, valamint a Mirhó és a Hortobágy nevű Tisza ágak nagykunsági szakaszáról.71 A munka megkezdéséről nem tudunk, bár a Mirhóval bajoskodó Nagykunság nem is igen bírta volna a részvételt. 1793-94-ben azonban Bihar és Heves vármegyék, valamint a Jászkun Kerület mérnökei új tervet készitettek, mégpedig „a1 Berettyó, Hortobágy és ezek körül fekvő Sár Rétinek le csapolása, vagy is folyására való botsátása dolgába... ” A tervezet részleteit sajnos nem ismerjük, de tanulságos a kisújszállási elöljárók válasza: Kisújszállás területén a Berettyónak 5.040 öles (vagyis 9,5 km-es - E.Gy.) szakasza található, tehát a tervezett meder-karbantartási munkák könnyen kivitelezhetők lennének, ám a folyó nagyobb részben Bihar és Heves megyéket érinti, s ezen szakaszok rendbetételére a Nagykunság nem kötelezhető.

Másrészt pedig „alázatosan kérik (a kisújszállási elöljárók - E.Gy.) gondolára vétetni, hogy részekről azon víznek ki öntését sok tekintetben, nevezetesen pedig a’ Nádallásra és marha legelésre nézve, mellyek mind az adózó Nép(ne)k, mind a' Felséges Orariumnak két nevezetes hasznai, a' tapasztalás hasznosnak mutatta. ”72 Vagyis: az áradások haszna nyilvánvaló, érdemes-e azokat kivédeni, megszüntetni? A kétségből látható, hogy míg a Tisza mirhói kiöntésének elzárásában Kisújszállás és az érintett nagykunsági települések oroszlánrészt vállaltak, addig a Berettyó és a Hortobágy szabályozását és az elöntött területek felszámolását, mivel gazdasági hasznuk ebben a formájában származott belőle, nem látták fontosnak. A munkálatokkal szemben, mint kiderült, az érintett vármegyék egy része is ellenszenvvel viseltetett.

7,1 DÓKA Klára: A Körös és Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században: (Egy táj átalakulása). Gyula, 1997. 22-39. p.

71 Lásd: 52.sz. jegyzetben

72 JNSZML Kisújsz.v.lt. Tjkv. 1794. nov. 6. 439. sz.

72