Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
A víz a 10-12 kilométerre lévő Hortobágy „árká”-tól, még közepes áradások idején is a város aljáig futott. 1806-ban a karcagi elöljárók Püspökladányról megjegyezték, hogy „Kardszag, Szerep és Bárándfelől egész a' helység allyáig"szokott az árvíz futni.55 Karcaggal is így volt ez, hiszen a város kelet-délkeleti peremét „Arvíz”-nek emlegették a 18-19. században.56 A település a 18. század közepéig biztonságos távolságra volt az áradásoktól, de a házak és a porták számának növekedésével a beépített terület az árvizes oldal felé is kitolódott. Az új városrész neve még az 1950-es években is Sirályülés volt. Többek között ennek a védelmére emelték a Kungátat, majd a Ködmön-ér gátat, amelyeket a 20. század elején, a veszély végleges elmúltával hordtak el. (A régi Kungátra ma már csak utcanév emlékeztet, mivel ennek a vonalában volt. A földanyagából az új osztású utcákat töltötték fel.) Olyan rendkívüli áradások is voltak, - például az 1816., 1830., 1845., és az 1888. években -, amikor az áradás a város alá jött. Sokszor rettentő gyorsan érkezett. 1830 április végén „este még semmi híre nem volt, (de) már éjtszaka váltak ojjan emberek, mikor fel serkentek a Házajikba Gázolhatták a vizet. ”57 Ez az árvíz csonkította meg a Zádor-hidat, a városban pedig 60 házat öntött el.58 Majd' hatvan év múltán ugyanaz a helyzet állt elő. Akkor, 1888 húsvétján az egész város gátat épített. A „Sárgagáf ’ a vasútállomástól az Agyagos lógerig, vagyis a déli oldaltól az északi városszélig, hat kilométer hosszan kerítette félkörbe Karcagot.59 Volt olyan városszéli, város környéki lapály, ahonnan nem vonult le a víz, hanem esztendőn át ott poshadt. Benne nád, sás, gyékény tenyészett, megfelelő állatvilágnak is helyet adva. Ilyennek ismerjük a tanácsjegyzőkönyvekből a Férgestót, ami Varró László jegyzéke szerint „a' hajdan benne élt különféle vízi férgekrör kapta a nevét. Később városszéli csordalegelő lett. Laposának, füves, gyepes térségének egy része még ma is látható, de a régi nevét már elfelejtették.60 55 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1806. dec. 22. 560.SZ. 56 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1800. febr. 10. 83.sz. „Bállá Gábor az Árvíz szélen egy kis Portátskát kér...’’etc. 57 A Karcag Református Egyházközség irattára, iktatószám nélküli iratok. Törő András „Nyomorúságos Esztendőkről való Emlékezés”. 58 KÁROLYI Zsigmond - NEMES Gerzson: A Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846). I. köt. Bp. 1975. 90. p. 59 Nagy-Kunság 1888. március-április számai 60 PESTY F. 1978. 153. p., A Férgestó valamelyest kívül esik a tárgyalt területen, de említése talán nem zavaró. Hogy milyen közel esett a városhoz azt jól mutatják a tanácsi jegyzőkönyvek bejegyzései: 1797. nov. 18. 480.sz. - a tanács „ a' Férges Tó oldalon, Döbröndi István mellett víz állásos portát” méretett, vagy 1798. febr. 10. 95. sz. szerint Kónya István kér egy portát ,,a' férges Tó szélin.” 67
