Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
táplálta a nevezetes Karajános-mocsarat, amely a rajta átvezető, hírhedten rossz út révén lett országosan ismerté Ma már a nevezetes mocsárnak nincsen semmi természetes maradványa. A legmélyebb pontján található Kecskeri víztározót az 1950-es években hozták létre. Térsége az 1990-es évektől lett védett természeti érték. A Karajános viszonylag korai eltűntének egyik oka, hogy a Mirhó-gát 18. század végi megépítésével a tiszai áradások elmaradtak, s az arra alkalmas területeket sikerült (legalábbis a délről jövő Berettyó ár levonulta után) művelésre alkalmassá tenni (lásd: Borda rét, Erdőföld, Vajas stb.). A Hortobágy és a Berettyó áradásai elé a már említett karajánosi út töltése állított némi akadályt, ám később - az út védelmére és a közlekedés biztosítására - a hatóság gátat építtetett, a két város kötelességévé téve a gát és az út karbantartását.5 6 (1. sz. kép) Akármilyen gyalázatos terep volt is, a régi Túri út kiiktatása után ez lett a legkedvezőbb irány Törökszentmiklós-Szolnok felé, úgyhogy 1848-49-ben Karcag és Kisújszállás városok lobbija nyomán ezen a mocsáron és legelőn át jelölték ki a szolnok-debreceni vaspálya vonalát is. Az 1853-57 között emelt töltésen a nagyobb erek felett hidakat ácsoltak, ami a Berettyó felé lefolyó vizek távozásához alapvetően fontos volt, de a nagyobb áradásokat már sikerrel tartóztatta fel a töltés, amelybe nem egy korábbi réti sziget talaját belekubikolták. A vaspálya töltése választotta el a rétet a kétoldalt tíz kilométernyire felnyúló mirhói és hortobágyi árterektől. A vasút megépítése előtt a Zádomál lévő hát volt a keleti rétek választóvonala. Már 1743-ban „az alsó Rétbeli” vizeket árendáló kisújszállási halászokról olvashatunk,7 majdnem száz évvel később pedig pontosan meghatározták, hogy „...a' Halászatot 's Csíkászatot és pedig a' Zádoron fellyül való vizekben u.m. Disznó-rétenn, Ozesbenn - Berecz fenékben - 90 V(áltó)Cz(édula) fiókban ... a' nagy rétenn pedig, vagyis a' Zádortól fogva a' Karajánosig 180 Vcz frtokban" Szent Mihálytól Szent Mihályig bérbe adták.8 Láthatjuk, ekkor már a Karajános gát(út) volt a déli oldal vizes területeinek választóvonala. A „Zádoron fellyül” való rét Karcag-Nádudvar-Kunmadaras hármas határánál szűnt meg karcagi terület lenni. Ennek alsó határait a 19. század közepétől a Kunlapos mocsár szélén végigfutó vasútvonal határozta meg. A dolgozatban tárgyalt terület határait mi is innentől számítjuk. A Karajánostól kelet felé, a vasút hortobágyi hídjáig terjedő „nagy rét” a 14-15. században két falu, Hegyesbor és Magyarka határa volt, további részei 5 A 17. század végétől ezen a néven emlegetett nevezetes mocsarat Ujj Péter énekelte meg, ide helyezvén Zádor és Ágota című verses regényének utolsó epizódját. A mocsár kiszárítása után jóval, Györffy István említette meg a Nagykunsági krónikában, a régi Sárrétről regölő Szűcs Sándor szintén érdekes adatokat és hagyományokat közölt róla lebilincselő históriái között. A földrajzi név ezen írások nélkül, mint a mocsár is, teljesen eltűnt volna, ahogy manapság már egyáltalán nem használják a közbeszédben. 6 JNSZML Kisújszállása város levéltára. Tanácsjegyzőkönyv, 1799. május 5. 145.sz. 7 JNSZML Karcag város levéltára (Kg. v. It.) Tanácsjegyzőkönyv (Tjkv.) 1743. jan.24. 8 JNSZML Kg.v.lt. Tjkv. 1839. szept. 28. 615.sz. 55
