Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)
A gőzvontatású vasút diadala Külső-Szolnok megyében A lóvontatású vasút építése és működtetése az 1750-es évektől foglalkoztatta Nyugat-Európa szakembereit, de ezzel párhuzamosan a kutatás tovább folyt egy hatékonyabb vasúti közlekedés megvalósítása érdekében. Ennek a kitartó törekvésnek lett az eredménye a sínen futó és gőzvontatású vonat, az első technikai forradalom talán legnagyobb vívmányaként. Ilyen vasút Angliában már 1821 -ben épült először, Stockton és Darlington között, ennek ellenére sokak szerint 1830. szeptember 15-től kezdődött a modem vasút története, amikor üzembe lépett a Liverpool - Manchaster között közlekedő kizárólagosan gőzüzemű vasút.98 A vasút jelentőségét az egész világon - így Ausztriában és Magyarországon is - azonnal felismerték. Ennek megfelelően Ausztriában már 1838-ban megnyitották a Wien - Floridsdorf - Wagram gőzvontatással működő vasútvonalat.99 Magyarországon a Wien - Marchegg - Pozsony - Párkány - Vác - Pest - Szolnok - Karcag - Debrecen tervezett vonal részeként először a Marchegg - Pozsony vonalszakaszt100 és végül 1847. szeptember 1-jén a Pest - Szolnok szakaszt101 adták át a forgalomnak. Ennek a keleti végállomása az egykori Ó- Szolnokon ma is áll, mint Magyarország legrégibb vasúti létesítménye, amelyet a Pest - Szolnok szakasszal együtt a Magyar Középponti Vasúti Társaság építtetett meg.102 Megépítéséhez Szolnokon házakat kellett lebontani és át kellett helyezni az Újvárosi iskolát is. A vasút jelentősége óriási volt, mert közvetlenül a tiszai folyami közlekedéshez csatlakozva a sót, a fát és más termékeket átrakás után gyorsabban és tömegesebben lehetett szállítani az ország központi részei, mindenekelőtt az ország gazdasági központjává váló Pest felé. Lehetővé tette a folyami hajózáshoz való kapcsolódást is, az 1848/49. évi szabadságharc idején pedig a vasút katonai jelentősége is megmutatkozott. Jóllehet a 99 km-es Pest - Szolnok vonalnak csak egy kis része - 6-7 km - esett Külső-Szolnokra, a térség fejlődésére gyakorolt hatása lényegesen nagyobb volt. A vonalat 1850-től az Osztrák Államvasút Társaság működtette. A külső-szolnoki hálózat bővítése - a kedvezőtlen politikai feltételek miatt - a Szolnok - Debrecen vonal építésével csupán 1852. decemberében folytatódott és csak 1857. november 19-én nyílt meg.103 Az építkezés azért is 98 CZÉRE Béla: A vasút diadalútja. (Önálló fejezet a Köpeczi Béla szerkesztette „A technika fejlődése. Bp. 1966. 1121. p.” című munkában.) 905-943. p. 99 WAGRAM 104. p. 100 BENDA K. 2. köt. 664. p. (Pest-Vác, 1846. VII. 15.) 101 BENDA K. 2. köt. 665. p. (Pest-Szolnok, 1847. IX. 1.) 102 BENDA K. 2. köt. 658. p. (A Magyar Középponti Vasúti Társaság alakulása. 1844) 103 BENDA K. 3. köt. 716. p. (Szolnok-Debrecen 1857. XI. 23.) 293
