Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)

Mezőgazdaság

A művelt területek kiterjedése művelési nemenként, járásonként, 1.600 aöles holdban, 1852. március 10-én:82

Művelési

ágak

Szolnoki járás

Törökszentmiklósi

járás

Tiszafüredi járás

Szántó

58.227

340

78.659

1.593

29.999

1.032

Rét, kert

33.628

643

32.828

1.524

14.988

1.264

Szőlő

2.721

1.109

1.590

515

1.075

607

Legelő

70.552

780

89.022

167

25.255

269

Erdő200

1.075

Nádas

1.561

413

1.382

1.000

461

1.085

Termékeny

166.687

486

203.933

1.599

71.981

536

Terméketlen

8.772

1.400

22.827

65

13.628

952

Mindösszesen

175.460

286

226.761

64

85.609

1.488

A táblázatból első látásra kitűnik, nagy a részaránya azoknak a földeknek, amelyeket viszonylag kevés élőmunka ráfordításával lehet művelni. Elsősorban a legelők és a terméketlen területek esnek ebbe a kategóriába. Külső- Szolnok fenti területe részben kitűnő termőtalajjal rendelkezett, de előfordultak gyengébb termőtalajok is. Korhanyos kitűnő agyag volt található Szolnok, Tiszabő, Bánhalma, Kengyel-puszta, Tiszaföldvár, Kunszentmárton, Tenyő, Tiszaszőlős területén, Taksony egy részén, valamint Kócs-puszta és Igar kisebb részén. Korhanyszegény világos-homokos talaj borította Örs-puszta, Abádszalók, Derzs, Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszabura, Nagykörű Hosszúpart, Szolnok-Szanda, Czibakháza, Inoka, Tiszakürt, Tiszasas, Szelevény területét. Sajnos szikes talajban sem volt hiány. Jászkiséren, Kürt-pusztán, Sülyön, Kőtelek határában voltak szikes foltok. Nagyobb kiterjedésben Kunhegyes határában (7.000 hold), Kengyel-puszta határában (3.000 hold), Tiszaföldváron (700 hold) és Mezőtúron (Monyok-szék) fordultak elő.83

Külön kell szólni a gátak által mentesített földek termőképességéről. Ezek ugyanis tíz évig, különös gondozás nélkül, ki nem meríthető termésadottságokkal rendelkeztek. Ott viszont ahol nem törték fel a mentesített területet, a talaj kiszáradván haszontalan fünemek sarjadtak. Emiatt nyáron legelőnek, télen pedig takarmányozási bázisnak nem voltak használhatók. Külső-Szolnok területe tehát egész terjedelemben sík rónaság. Nagyobb részében mindkét oldal - a Tisza jobb part és a Tisza bal part - gazdagon termő.

82 PALUGYAII. 3. köt. 326-327. p. (A Tisza szabályozás előtt)

83 MONTEDEGÓI Albert Ferenc (szerk.) - BARTAKOV1CF1 Béla (kiadó): 365. p.

286