Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)
A birtokrendezés állapota Külső-Szolnok vármegyében az 1853. március 2- án kelt császári nyílt parancs alapján (1858. február 4.)64 A szolnoki császári és királyi törvényszék bírósága alá tartozó 38 község közül öt községben - Csépán, Fegyvemeken, Sülyön, Szajolban és Szelevényen- nem került sor a jobbágyfelszabadítás kapcsán birtokrendezésre, mivel az ezeken a helyeken lakó egytelkes és armális nemesek mentesek voltak a föld elkobzása alól, azon a címen, hogy azokat maguk művelték, jobbágyok mellőzésével. Kilenc olyan település akadt - Felső-Mezőtúr, Alsó-Mezőtúr, Szent-Imre, Tisza-Bő, Tisza-Bura, Tisza-Földvár, Tisza-Roff, Tisza-Sass, Tisza- Várkony és Törökszentmiklós - ahol még az 1853. március 2-án kelt nyílt parancs megjelenése előtt végrehajtották a birtokba adást úgy, hogy a Tiszabőn és Törökszentmiklóson történteket hitelesítették is. A fennmaradt 24 községben a szabályozás 1858. február 4-én még folyamatban volt. A folyamat Abád- Szalókon, Czibakházán, Kenderesen, Kőtelken, Nagy-Körűn, Tisza-Füreden, Tisza-Igaron, Tisza-Kürtön, Tisza-Örsön, Tisza-Örvényen, Tisza-Ughon, Tószegen és Vezsenyen a császári nyílt parancs megjelenése - 1853. március 2-a- előtt megkezdődött. Alattyán, Alsó-Mezőtúr, Besenyszög, Jánoshida, Inoka, Nagy-lván, Nagy-Rév, Tisza-Derzs, Tisza-Püspöki, Tisza-Szőlős települések, valamint Szolnok városa a kereseteit csak az úrbéri törvényszékek felállítása után indította meg. Ezeken a helyeken vagy hitelesítésre vártak, vagy folyt a végrehajtás, még nem mutatták be a mérési munkálatot eredményét, a legelő kimérés még folyik, nem mutatták be a jobbágyok és a földesúr közötti egyezséget, a peres kiegészítések még nem történtek meg, stb. Mind a szántó, mind a kaszáló, mind a legelő kimérése 1.200 aöllel történt, szemben a Magyarországon használatos 1.600 aöllel. A lakosság iskolai képzése Külső-Szolnok megyében az abszolutizmus idején a lakosság képzését középiskolák (gimnáziumok) és elemi iskolák szolgálták, amelyet a Leo Thun gróf vezette Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium korszerűsített és amelyet minden ízében az egységállam, a konzervatív értékvilág, továbbá a katolikus egyházzal kötött szövetség hatott át. A gimnáziumokban bevezette a nyolcosztályos intézményt, a szaktanári rendszert, valamint a gimnáziumi érettségit. A gimnáziumok és a tankönyvkiadás Bécs kiváltsága lett. Az oktatáspolitikában ebben az időszakban általánosságban erős németesítés valósult meg. 64 A birtokrendezés állapota Külső-Szolnok megyében az 1853. március 2-án kelt császári nyílt parancs alapján 1858. február 4-én. (R: Birtokrendezési ügyek Szolnok megyében. Gazdasági Lapok, 1858. február 4. 5. sz. 52-64. p.) 276
