Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)

3. A Bach-féle ideiglenes; (provizórikus) közigazgatási időszak (1850. szeptember 13.-1853. január 19.)

A császári és királyi belügyminiszter rendelete a magyar közigazgatás élére a magyarországi helytartót állította, az országot pedig öt közigazgatási kerületre osztotta. Az igazgatási feladatok ellátására létrejött szervek a k.k. Militär und civil Gouvernement für Ungarn, a k.k. Statthalterei für Ungarn és a k.k. Districts-Regierung Pest voltak. A kerületek császári és királyi megyékből álltak, a megyefőnök irányítása alatt. A közigazgatás legalsóbb fokát a járások képezték, élükön a járási biztosokkal. A kerületek 1849. június 4-től működő katonai ellenőrzését ebben az időszakban egyelőre ismeretlen időpontban megszüntették.

A közigazgatással kapcsolatos főbb események időrendi táblázata:

1850. szeptember 13.

Heves és Külső-Szolnok megye főbiztosságát megszüntették, Kapy Eduárd addigi császárfőbiztost rendelkezési állományba küldték, Külső-Szolnok megye visszakapta önállóságát, három járásra (szolnoki, tiszafüredi, törökszentmiklósi) oszlott.

1851. április 10.

Karl Geringer br. ideiglenes helytartó vezetésével megkezdte működését a magyarországi császári és királyi helytartóság (k.k. Statthalterei für Ungarn)25

1851. december 31.

Megjelent a szilveszteri nyílt parancs (patens), amely szerint Magyarország, Erdély, Horvátország, a Határőrvidék, a Temesi Bánság, valamint a Szerb Vajdaság a császárság tartományai lettek.26

1852. március 10.

Törökszentmiklós ekkor is járási székhely, a hozzásorolt települések: Mezőtúr, Tiszaroff, Tiszabő, Tiszabura, Tiszakőtelek, Nagykörű, Tiszapüspöki, Kenderes, Szajol, Süly, Fegyvernek.27

1852. április eleje

Albrecht főherceg átvette a helytartóság irányítását Magyarországon.28

25 SZEDERKÉNYI N. 1893. 17. p.

26 BENDA K. 3. köt. 708. p.

27 PALUGYAII. 1854. 329. p.

28 BENDA K. 3. köt. 329. p.

237