Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
ki, hogy - a helyi iparhoz hasonlóan - nagyok a fejlődési eredmények az országos jelentőségű ipar vonalán is. Hiszen addig olyan „nem remélt” üzemek épültek a megyében, mint a TVM, a Szolnoki Tejüzem, a Gépjavító, az Aprítógépgyár, vagy az akkor még építés alatt álló cellulózgyár. A megyénél akkor biztosak voltak benne, hogy még az 1953-as év folyamán be fog indulni 6 db országos jelentőségű üzem komoly fejlesztése és szintén 6 db országos jelentőségű üzem építése is a megye területén. Utóbbiak között a következőket sorolták fel:- kenderfeldolgozó - Mezőtúr- növényolaj extrakciós üzem - Mezőtúr- pirít üzem - Szolnok- ásványolaj forgalmi üzem - Szolnok- gyapotfeldolgozó - Karcag- új országos téglagyár - Karcag Ugyanakkor komoly fejlesztést remélhetett még a Jászberényi Aprítógépgyár, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár és a Szolnoki Tejüzem stb. (!) is.77 A felsőbb szervektől azt az információt kapták, hogy csak 1953-ban a fenti országos üzemek telepítésével újabb 72,7 millió forint beruházás valósul meg a megyében, amelyekhez 2454 fő új ipari munkaerőre lesz szükség. Ezzel megvalósulni látszott az ötéves terv azon megyei célkitűzése, hogy 1954 év végére 12.800 fővel emelkedik az iparban dolgozók száma. Az említett nagy beruházásokon felül gépesíteni akartak, illetve modern gépekkel tervezték ellátni a helyi kisipart is. Modem, korszerű téglagyárakat képzeltek el a kisiparon belül (Törökszentmiklós, Tiszafüred, Csépa stb.) és a helyi iparon belül is fokozatos gépesítést helyeztek kilátásba. 1953-ra összesen 121 millió forint országos- és 98,9 millió forint helyi, tanácsi beruházással számoltak.78 Az új szakasz politikájával párhuzamosan jelentősen le kellett adni az álmokból és a megye iparának villámgyors „felfutásával” kapcsolatos tervekből. A fent vázolt, 1953-ra tervezett építkezések nem indultak meg, sőt a későbbieket 77 A leendő új ipari beruházások felsorolását olvasva és ennek végén a nyitva hagyott mondatot (stb.) látva alapvetően két eset lehetséges: a megye politikai vezetői vagy ténylegesen nem voltak tisztában a valós helyzettel és az ország teherbíró képességével, vagy mintegy kötelező jelleggel elvárták tőlük, hogy ennyire optimistán lássák a jövőt. Egyébként a jövő optimizmussal való várására támpontot jelentettek az addigi nagymérvű ipari beruházások, óvatosságra adhattak okot viszont a korabeli életszínvonal-mutatók, valamint az általános élet- és munkakörülmények. Utóbbiakról részletesen: Belényi-Sz. Varga i.m.; SEBŐK Balázs: Életkörülmények a „vas és acél országában” és Jászberényben (1950-1956). Jászsági Évkönyv, 2005. 81-97. p. 78 JNSZML 39-1-73. ő.e. 26-27. p. AZ MDP Szolnok megyei Bizottsága iratai. Szolnok megye felfejlesztésével, a tervezéssel, beruházással, a lakáshelyzet javításával és a lakosság helyzetével kapcsolatos iratok 1953-1955. 1953. április 21. 215
