Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)

öntözési és villamosítási terv kapcsán duzzasztóművet fognak építeni Szolnok alá, aminek következtében a folyó sebessége erősen csökkeni fog, lehetetlenné téve a csatornáknak közvetlenül a folyóba vezetését.57

A szalmacellulóz gyár szolnoki beruházása kapcsán tetten érhető a korabeli hatóságok egymás közötti feszültsége is. Az Állami Ellenőrzési Központ (ÁEK) ugyanis a beruházás költségeinek indokolatlan megemelése miatt, az 1953. december 22-én kelt irata szerint elmarasztalta az OT IX. Beruházási és Telepítési Főosztályának korábbi és akkori vezetőjét, Cséky Sándort és Nógrádi Lászlót. A beruházás korábbi, 7,99 millió forintos keretét ugyanis 16,4 millió forintra emelték 1953 tavaszán, amely mögött az ÁEK súlyos mulasztásokat vélt felfedezni. Több, a tervfeladattól eltérő, részint abban nem is szereplő létesítmény és megoldás jött létre a beruházás során, mint pl. lúgtorony, cellulózszecskázó, szivattyúház, vízmű, trafó, árvízvédelmi berendezés, új szívóvezeték, a főépület szintjének megemelése vagy a felvonuláshoz készített új épületek. A főosztályvezetők a költségek megnövekedésének kivizsgálása helyett a drasztikus növekedést csupán a pénzügyi keret áthúzódási problémájának tüntették fel. Ezért Csékyt a beruházás előkészítésének és a tervfeladat jóváhagyásának során megállapított mulasztásokért, Nógrádit pedig a kivitelezés során az ellenőrzés irányításának és a hitelkeret-szükséglet megfelelő ellenőrzésének elmulasztásáért vonták felelősségre.58 Nógrádi László a felmerült vádakra 3 levelében is reagált az ÁEK felé. Arra hivatkozott, hogy maga csak 1952. szeptember 1-jén vette át az OT IX. főosztályának irányítását, ráadásul 1950-ben, a tervezés kezdetén a tervfeladatok készítése még egészen kezdetleges állapotban volt és az akkor megállapított összegek nem voltak megbízhatóak. Példának 3 nagyüzem építési költségeinek tervezett és valós összegét hozta fel: Mályi Téglagyár (35,9 millió Ft-»78,9 millió Ft), Sztálinvárosi Tűzálló Téglagyár (40,7 millió Ft->63,4 millió Ft), Épületelemgyár (30,1 millió Ft—»47,6 millió Ft). Védekezésül még azzal is érvelt, hogy az elfogadott tervfeladatban a beruházáson belül megvalósítandó egyes külön üzemrészeket nem sorolták fel, így a tervfeladat számai is csak becsléseken alapultak, hiszen ilyen üzemet még nem épített az ország. Ráadásul az igen nagy összeget érintő „tervszerűtlen áthúzódások” igen gyakoriak voltak akkoriban, pl. 1953 első negyedében csak a Könnyűipari Minisztérium 19 beruházás keretösszegének módosítását kérte a Beruházási Banktól. Nógrádi a harmadik, 1954. május 19-én kelt levelében érthetetlennek nevezte, hogy az ÁEK miért foglalkozik feltűnően sokat ezzel az idejétmúlt kérdéssel. Véleménye szerint „az egész vizsgálat helytelen úton folyt és teljesen mechanikus,

57 Uo. 886. p. Az IPARTERV feljegyzése. 1951. május 15.

58 MOL OT TŰK. XIX-A-16-b. 54. d. 743-744. p. Mappa megnevezése: Szalmacellulóz üzem - Szolnok. ÁEK 1953. december 22.

206