Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)

legyártását is kilátásba helyezték a vészforgatókönyvben. így az 1951. december 31-i üzemindítást előbb 1952. április 4-ére halasztották (így is csak 50%-os kapacitással).42 Végül a kénsavgyár ünnepélyes átadására csak 1952. június 8-án került sor: Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter mondott ünnepi beszédet, de jelen volt Gerő Ernő, ezen kívül Bajtai Károly, a szolnoki Városi Pártbizottság titkára és Gattyán Ferenc építésvezető is. A megnyitó beszédben a hallgatóság hallhatott az éhező nyugati munkásokról, miközben nálunk minden 5. napon egy új üzemet adnak át a népgazdaságnak, de szó volt a nyugati atombombákról és „pestisbombákról” is.43

A gyár nemcsak a tervezés esetében, hanem a nyersanyag beszerzésénél is külföldi partnerekre volt szorulva. Arra számítottak, hogy a nyersanyagok egy része Stettinen és Trieszten keresztül érkezhet a tenger felől és a kikötőkben rakják vasútra, míg más részüket, a piritet és a foszfátot Romániából, Bulgáriából és Csehszlovákiából biztosították már az 1951-es esztendőre is. Sőt, 1952-re a Szovjetunió kilátásba helyzete, hogy minden mennyiségben tudja garantálni a foszfát szállítását Magyarország részére.44 A nyersanyagot és a készterméket elsősorban vasúton tervezték szállítani, azonban még mindig nem zárták ki teljesen a tiszai vízi út kihasználásának lehetőségét sem, ugyanis Szolnokig elméletileg ezer tonnás teherhajók is közlekedhettek (bár ekkorra a Tiszán való szállítás gyakorlata még nem alakult ki, így a költségek is bizonytalanok voltak, nem is beszélve a megfelelő kikötő és a drótkötélpálya hiányáról). A munkaerő szállítását a Cukorgyárhoz hasonlóan busszal tervezték, a már meglévő cukorgyári buszjárat 2 km-es meghosszabbításával. Ehhez azonban rendbe kellett tenni a Szolnok-Tószeg közötti utat, amely akkor nagyon rossz állapotban volt, különösen a város külső részén. Az általános éberségi intézkedések keretében a gyárat betonkerítéssel tervezték körbevenni, amelyen belül rendészeti őrség és portaszolgálat is működött. Ide tartozott még a 15 tagú, a gyár területén lakó állami tűzoltó egység is. A gyakori, sokszor messzire kiömlő kénsav által okozott baleseteket merülőszivattyúkkal tervezték elhárítani, amely balesetvédelmi eljárás ekkor ismeretlen volt a Magyarországon korábban épült, hasonló profilú üzemek esetében. 45

42 MOL OT TŰK. XIX-A-16-b. 188. d. Mappa megnevezése: A TVM tervkérdései. 682-690. p. 1951. május 31. A TVM kénsavüzemére vonatkozó határozatok.

43 Megkezdte működését vegyiparunk büszkesége, a Tiszamenti Vegyiművek. In: Szolnok megyei Néplap, 1952. június 11. 47. szám. l.p.

44 MOL TERINT TŰK. XXYI-A-1. 37. d. Szolnoki Kénsavgyár. Tervfeladatot Jóváhagyó Bizottság jegyzőkönyve. Az 1951. március 6-án lezajlott ülés 2./ tárgysorozati pontjáról. 5-11. P45 MOL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45. d. 207.; 782-785. p.

200