Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)

költségei, valamint a gyárhoz kapcsolódó lakótelep megépítése. Az OT úgy vélte, hogy a kénsavgyár Martfű közelébe telepítése szükségképpen egy nem tervezett, új települést hozott volna létre a CIKTA Cipőgyár és Rákócziújfalu mintafalu között.30

A kénsavgyár körüli viták végére 1950. május 19-én tett pontot Gerő Ernő, Vas Zoltán és Zsofínyecz Mihály miniszterek „kiszállása”31, akik döntöttek a végleges telephelyről, az ún. VIII. számú fúrás mellett. A Budapestről érkező 9 fős delegációban ott volt többek között Cséky Sándor, Telegdi Sándor és a VENV képviselői is. Az egész napos program során előbb a szolnoki, majd a martfűi lehetséges telepítési helyszínre látogattak el.32 Tulajdonképpen az ő döntésük megerősítésére ült össze a TERINT-ben a Helykijelölő Bizottság 1950. július 13-án és fogadták el a szolnoki telepítést azzal a kikötéssel, hogy a gyárat lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy emiatt kevés tanyát kelljen lebontani, viszont a városhoz minél közelebb kerüljön.33 Tehát ismételt tárgyalások és értekezletek után 1950. május 19-én egy miniszteriális bizottság várospolitikai okokból úgy döntött, hogy az ipartelepet Szolnoktól D-re a szolnoki (jobb) parton, a várostól 6 km-nyi távolságra, az ún. Sármai-tanya környékén helyezik el. Szinte hiába volt a sok előzetes vizsgálat más helyszíneken, egy viszonylag kedvezőtlen adottságú, ám az iparosítandó Szolnokhoz közelebb fekvő helyszínt jelöltek ki véglegesen, amelynek rossz talajviszonyai és a Tiszától való jelentős távolsága tetemes többletköltséget jósoltak előre. A gyár üzembe helyezését korábban 1951. december 31-ben határozták meg, így a hosszas hercehurca után immár gyorsan a tettek mezejére kellett lépni és meg kellett kezdeni az építkezést, ami 1950 augusztusában meg is indult.34 Megnyugodhattak hát a TERINT részéről is, hiszen az 1950. május 18-i értekezleten Telegdi Sándor, a TERINT igazgatóhelyettese a következőket mondta: „3 hónap óta a kérdés lényegében nem halad előre, így lassan felvetődik a felelősség kérdése is.”35 A gyárépítkezéshez nem végleges, hanem ún.

30 MOL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45. d. 322. p. Jelentés az új kénsav- és szuperfoszfátgyár telepítési kérdéséről. Ea.: Dr. Molnár István.

31 Gerő Ernő ekkor - mindazon túl, hogy Szolnok országgyűlési képviselője volt - államminiszteri és külkereskedelmi miniszteri tisztséget töltött be. Vas Zoltán az OT elnökeként, Zsofínyecz Mihály pedig nehézipari miniszterként utazott Szolnokra. Forrás: BÖLÖNY József: Magyarország kormányai 1848-1975. Bp. 1978.

32 MÓL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45. d. 372. és 406. p.

33 MÓL OT TŰK. XlX-A-16-b. 45. d. 192. p. Jegyzőkönyv a Helykijelölő Bizottságnak a Területrendezési Intézetben 1950. július 13-án megtartott ülése 3./ tárgysorozati pontjáról

34 MÓL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45. d. 666. p. Beruházás ismertetése. Általános ismertetés. Összesítő műleírás.

35 Uo. 312. p. OT, az 1950. május 18-án lezajlott értekezlet jegyzőkönyve. Tárgy: új kénsavgyár telepítésével kapcsolatos kérdések tisztázása.

197