Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
szolnoki közgyűlés felszólította a városi ügyészt, hogy vizsgálja meg, a polgármesterrel szemben „a városi közönségnek van-e valamilyen követelése”}w Az esetleges sikkasztás gyanúját erősíti, hogy a városi pénztárak (közpénztár, kórházi-, gimnáziumi- és árvaszéki pénztárak) kezelőit a közgyűlés arra utasította, nyolc napon belül adjanak számot „Hubay Ferencz ellen netán fennálló állami és községi adó, úgy más követeléseikről 141 Az ügy pikantériája, hogy a volt polgármester ellen eljáró városi ügyész nem volt más, mint a Hubay- féle házakat megépítő Obermayer Lajos építész-vállalkozó fia, Obermayer Sándor.140 141 142 1876 végén, az építési pályázat kihirdetésekor Hubayné ajánlata még versenyben volt, sőt, az 1877. január 1-jéig beérkezett pályamunkákkal együtt kezelték. Az építési bizottság vezetője ugyanis arról számolt be, hogy amikor 1877. január 18-án a bizottság megtartotta a pályázati procedúrát lezáró értekezletét, Hám Ignác megyei mérnök, aki a kiírással egy időben kapta meg megbízását, „a megvételre felajánlott „ Magyar Király ” vendéglőnek, esetleg székházul leendő átvétele esetén szükséges átalakításokra s elkerülhetlen pótépítkezésekre tervezetet s költségvetést készítsen; jelentését beadta, így 18 db pályamű várja a bizottság bírálatát”.w Az ügy komolyságát jelzi, hogy Hubayné átépítéssel feljavított ajánlata, mint 18. tervpályázat, részt vett a potenciális megyeházapályázatok versenyében. Az építési bizottság későbbi napirendjéről azonban végérvényesen lekerült a Hubay-féle „Magyar Király” szálló átépítésének kérdése, így a vásárlás lehetőségét 1877. januárjában a javaslattevő testület elvetette. E döntés hátterében nyilván ott húzódott annak szándéka, hogy az új megye döntéshozói - még ha a nehezebb, drágább és fáradságosabb utat is választották - nem kívántak lemondani a közgyűlés és a hivatalok befogadására alkalmas új épület tervéről. Maga az épület is csupán jelentős átalakításokkal lett volna hasznosítható, hiszen megfelelő nagyterem hiányában a közigazgatás és a közgyűlés céljaira eredetileg nem volt alkalmas. De valószínű, a döntést az is befolyásolta, hogy egy használt ingatlan esetleges megvásárlásával a megye bizonyosan elesett volna Szolnok város nagyvonalú telek-, készpénz- és közmunka-felajánlásától is. Hubayné terve már 1877 elején kudarcra volt ítélve, de hogy nem volt eleve bukásra kárhoztatva, azt a források is egyértelművé teszik. A levéltári dokumentumok azonban azt mutatják, Hubayné nem tett le a 140 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 72/1876. 1876. február 19. 141 Uo. 142 BAGI G. 2008. 239-253. p., ill. 247. p. 178
