Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
Amikor az országgyűlésben 1876 tavaszán megkezdődtek a területrendezési törvény utolsó vitái, Szolnok már nemcsak reménykedhetett abban, hogy megyeszékhellyé válik. Persze a komoly adósságokkal terhelt és be nem hajtott pótadóktól hiányos városi költségvetés számára nem jelentett egyszerű feladatot a megígért pénz előteremtése. Jóllehet két szolnoki székhelyű pénzintézet, a Külső Szolnok Megyei-, illetve Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár a polgármestert nyilatkozatban biztosította, hogy a székházépítésre felajánlott 30 ezer forintot „a városi közönség részére, egyenlő arányban bármikor kölcsön adni magát késznek kijelenté”.*'1 Ennek ellenére a városi képviselőtestület folyamatosan kereste annak lehetőségét is, hogy miként juthatna a piaci kamatoknál kedvezőbb feltételekkel a szükséges összeghez. Ennek érdekében külön bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy megvizsgálják „nem volna-e lehető ezen összeget részben vagy egészben más, nem takarékpénztári kölcsön útján is beszerezni”?67 68 így merült fel, hogy a kölcsön visszafizetés idejére a város külön községi pótadót vessen ki, vagy a megye által jóváhagyott épületek eladásából származó bevételek átcsoportosítása, esetleg a pénznek „a közös legelő, a gymnasiumi és kórházi alapok érték papírjainak lekötése mellett hosszabb időre kötendő kölcsön útján” próbálja meg előteremteni, amely kedvezőbb kamatozása révén „ a törlesztés a városi közönség nagy megkönnyítésével járna ”.69 70 S bár a város költségvetését hosszú éveken keresztül terhelte e nagyvonalú, komoly anyagi elköteleződést is jelentő felajánlás, a döntés minden bizonnyal rendkívül sokat nyomott a latban a megyeszékhely kijelölésekor. Az áldozatvállalás és az évekig tartó küzdelem nem volt hiábavaló. Scheftsik István polgármester az 1876. június 24-i városi közgyűlésen ünnepélyesen bejelenthette, hogy „Magyarország törvényhozó testületé Szolnok városát Jász- Nagykun-Szolnok megye székhelyévé jelelte ki”.10 Az ünneplő város képviselőtestülete 5 tagú küldöttséggel köszönő feliratot küldött Tisza Kálmán miniszterelnöknek, a képviselőháznak, valamint Gorove István, gróf Szapáry Gyula, Kovács László, Gullner Gyula, Horánszky Nándor, Kövér Károly országgyűlési képviselőnek, akik közreműködtek abban, hogy Szolnok városa megyeszékhellyé jelöltetett ki.71 A Szolnok központtal létrehozott Jász- Nagykun-Szolnok megye megalakulása most már gyakorlati síkon is felvetette a 67 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 75/1876. 1876. június 24. 68 Uo. 69 Uo. 70 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 74/1876. 1876. június 24. 71 SERES P-né. 1975. 45. p. (A kötet szerzője Hubay Ferenc polgármestert említi, ám ekkor Szolnok polgármestere már Scheftsik István volt.) 159
