Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
megfelelő természetbeni munka és napszámbeli segítséget ajánl, végre ezen megyeház felépítéséig a megyei hivatalok számára szükséges helyiségek fizetés nélküli ellátásáról is gondoskodni fog. - Mely indítványának elfogadását indítványozó a közgyűlés hazafiúi és polgári érzelmeihez intézett meleg szavakban ajánlván - figyelmezteti a közgyűlést a kérdés és az alkalom fontosságára, melyeknek csak is buzgó polgári kötelesség érzettel, ebből kifolyó és a mindennapiasságon felülemelkedő áldozatkészséggel fog a városi közönség magához és a helyzethez méltóan megfelelni. ”.62 A városatya „lelkes szavakban előterjesztett és a képviselők által hangos tetszésnyilvánítással fogadott” indítványát az elnöklő polgármester a tanácskozás közvetlen napirendjére tűzte. A rendkívüli közgyűlés résztvevői, anélkül, hogy bárki külön hozzászólást tett volna, „önkéntes felállással és a közmegegyezés jeleinek hangos nyilvánításával az indítvány egyhangú elfogadása iránti nyilatkozatát kijelentette Az elnöklő polgármesternek nem is maradt más feladat, mint bejelenteni Szolnok közgyűlésének 38/1876. számú határozatát, amely kimondta, hogy a képviselőtestület egyhangú döntése alapján a város felajánlja „a megyei székház helyéül a tulajdonát képező Zöldfa czímű vendéglő telkét, melynek területe 1000 aölen felül halad, a rajta lévő építményekkel együtt, az itt székhelyet tartó megyének fizetés nélkül örök tulajdoni joggal általadja, az új székház megépítéséhez 30.000 azaz harminczezer o.é. fi készpénz összeget, és egy évi összes közmunka erejének megfelelő természetbeli fizetés nélküli munkaerő megajánlásával járul, végre a megyei hivatalok ideiglenes elhelyezéséhez szükséges helyiségeknek fizetés nélküli megszerzéséről gondoskodni kész. ”.63 Annak ellenére, hogy „ Szolnok városnak anyagi helyzete, s pénzügyi viszonyai nem kedvezők” a felajánlás elé nem gördített akadályt az ekkor még a település felsőbb hatóságának számító Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlése sem.64 Látva a szolnoki városatyák egységes elhatározását, s megbizonyosodva arról, hogy „a hozandó - bár nagy - áldozat elviselésére minden érdekeltben teljes a készség”, Heves megye főügyésze a felajánlást később megtérülő „hasznos befektetésnek” tekintve, kész volt támogatni Szolnokot célja elérése érdekében.65 Ennek tükrében született meg az az átadási okirat, amelyben Scheftsik István, Szolnok polgármestere, a település jogi képviselőjeként a 63 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 38/1876. 1876. március 26. 64 Heves és Külső-Szolnok vármegye kgy. jkv. kivonat. 156/XIV./1876. 1876. június 12. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 16. 65 Uo. 156
