Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
viszont a Szolnok városi tisztújító közgyűlésen Kulcsár Ferenc „nagytöbbséggel megválasztatott” a négy tagból álló belső tanácsosi testület tagjai közé.41 Áttekintve az 1876 előtti évek jegyzőkönyveit, megállapítható, hogy Kulcsár Ferenc 1870 elejétől töltötte be a városi tanácsosi posztot, s e „beltanácsi” tisztséget egészen 1874. március 30-ig, a Szolnok rendezett tanácsú várossá válását befejező tisztújító közgyűlésig birtokolta.42 Kulcsár ezekben az években 3 társával egyetemben a főbíró elnökletével működő városi tanács négyfős „beltanácsának” volt tagja, és a város haszonbérleti, árverezési, gyámügyi, árvaszéki és ingatlanügyeiben járt el. Befolyását jól tükrözi, hogy 1870 őszén Kulcsárnak 4 másik vendéglős vállalkozóval együtt sikerült azt is elérnie, hogy egy esztendő helyett 3 évre bérbe vehessék „a városnak összes kortsmául használtatni szokott épületeit”.43 A tanács és a főbíró által is támogatott szerződés értelmében 1870. november 1 -je és 1873. október 31-e közötti időszakra Ludvigh József, Ohegyi Ferenc, Petrovics Alajos, Singer Salamon és Kulcsár Ferenc szolnoki lakosok 2.500 forintnyi haszonbérért szerezték meg Szolnok kocsmáit és vendéglátóhelyeit. A döntést a tanács azzal indokolta, hogy az „előnyös a városra nézve, hisz árverés útján sem lehetne haszonbérhez jutni”,44 Kulcsárnak ezt követően 1873. november 1. és 1876. október 31. között sikerült újból három esztendőre megszereznie a Zöldfa vendéglő haszonbérleti jogát, így 1876 tavaszán, amikor a város felajánlotta a telket az új megye számára, ő üzemeltette a portán álló vendéglátóhelyet.45 A közgyűlési jegyzőkönyvek adatai alapján feltételezhetjük, hogy Kulcsár Ferenc - jóllehet a betelepülő, s az új gazdasági elitet képviselő Scheftsik Istvánnal ellentétben tősgyökeresnek számított - a rendezett tanácsú várossá alakuló Szolnok politikai közéletében fokozatosan háttérbe szorult, a város közéletében a feltörekvő ipari, forgalmi és kereskedelmi réteg képviselői kaptak egyre hangsúlyosabb szerepet. Persze a vendéglős és a város kapcsolata nem volt felhőtlen a korábbi években sem, ezt igazolja a városi tanács 1876. február 19-i ülése, ahol Kulcsár Ferenc várossal szembeni követelését tárgyalta a testület.46 Kulcsár az 1872-73-as évekről elmaradt tiszti fizetését és egyéb 41 JNSZML Szolnoki járás iratai 1862-1876. 179/1871. sz. 1871. január 30. Külön érdekesség, hogy 1871-ben a képviselőtestület tagjai között már ott találjuk a későbbi polgármestereket, Hubay Ferencet és Scheftsik Istvánt is. 42 JNSZML Szolnok város tanácsülési jkv. 2/1870. 1870. február 16.; ill. JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1/1874. 1874. március 23. 43 JNSZML Szolnok város tanácsülési jkv. 71/1870. 1870. szeptember 3. 45 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 18/1876. 1876. március 6. 46 JNSZML Szolnok város tanácsülési jkv. 69/1876. 151
