Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
június 28-i közgyűlésen a megszűnés mellett voksoló „földmíves osztály” egyelőre kisebbségben maradt, két évvel később, 1866-ban azonban a képviselőtestület heves vita után úgy döntött, hogy - a törvényszékkel együtt - átmenetileg feladja a rendezett tanácsú városi státuszt.33 34 Szolnok visszaminősíttetése nagyközséggé meghasonlást idézett elő a település különböző jövedelemforrásokkal rendelkező népességén belül, s eme összeütközés részese lett társadalmi státuszából és jövedelemszerzési módjából eredően Kulcsár Ferenc, illetve a későbbi polgármester, Scheftsik István is. A vita során a szolnoki értelmiség írásban tiltakozott „a város autonómiája, s rendezett tanácsa eljátszása ellen, mint a jelen kor szellemével össze nem férő, s szellemi kiskorúságra mutató tény ellen”.34 A törvényszék, vagyis a helyi jogszolgáltatás intézményének elvesztésével - vélte az egyik felszólaló - Szolnok ismét a „szolgabírói pálcza alá rendeltetik”, holott a törvényszék fenntartásához szükséges évi 2.000 forint, helyi adók kivetésével könnyen előteremthető lenne. A földművesek viszont elszegényedésük, nyájaik, gulyáik elvesztése, az 1862-es marhavész, az 1863-as szárazság, valamint a pótadók súlya miatt bekövetkezett gazdasági ellehetetlenülésükre hivatkozva kívánták feladni a törvényszéket. A vita során, mint a város egyik befolyásos lakosa, Kulcsár Ferenc - a céhek meghallgatása mellett - egyértelműen a rendezett tanács megszüntetése mellett érvelt. Scheftsik István viszont azt hangsúlyozta, hogy nem kívánja a város önállóságát feláldozni, s a városi törvényszék létét is csupán „jobb időkig akarja felfüggeszteni” ,35 Végül „a földmívesekből álló nagy többség a megszűntetés mellett nyilatkozott ”, ezzel pedig közel nyolc esztendőre Szolnok elveszítette rendezett tanácsú városi rangját. A település visszaminősítése nagyközséggé átmeneti könnyebbséget kínált az 1860-as évek közepén az elszegényedő város és lakói számára, hiszen így Szolnok lakosainak nem kellett vállalnia azokat az anyagi terheket, amelyek a rendezett tanácsú város kötelezettségeiből eredtek. De a törvényszék és a városi rang elvesztése a függetlenség feladását is jelentette, ami elsősorban Szolnok kereskedőit, vendéglőseit, iparosait és értelmiségét érintette hátrányosan, hiszen városi törvényszék nélkül a peres ügyek vitele is nehézkesebbé vált. Ráadásul néhány évvel később, a területrendezési viták megindulásakor Szolnok pozícióit jelentősen rontotta a település nagyközségi státusza és a törvényszék hiánya. Alig egy évtizeddel a városi rang feladása után, már a megyeszékhellyé, s ezzel együtt igazgatási/igazságügyi központtá válni akaró Szolnok képviselőtestülete 33 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1863-1866. (sérült, hiányos) 117/1866. 1866. május 9. 34 Uo. 35 Uo. 149
