Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: Jászkun egyenruhák és hadijelvények (a XVIII. század közepétől a kiegyezésig)
szerző), elöl a csákón, mint Lehel kürt címerrel rézből, azután setét kék mente dolmány és nadrág veres zsinórral. Ezeknek mint a többi új huszároknál is a dolmányon és a mentén 5 sor zsinór volt csak csiga gombokkal és réz galamb kosárral. — A mente és a dolmány nem rövid volt, mint a régi huszárezredeknél csípőig, de azon alól még egy araszon felül is hosszú, mint egy rövid atilla. A mentén fehér bárányprém volt, azután fehér patrontás szíjjuk... Tarsolyuk a kard mellett veres posztóból a fehér lemezbül Magyarország címerével. ”42 A fenti idézetben olvasható Lehel-kürt címermotívumról elképzelhető, hogy kezdetben valóban alkalmazták, de később a Lehel-huszárok csákóira a pakfongból préselt magyar koronás kiscímer került fel. A csákó vitézkötése eredetileg vörös zsinórból készült, de a lovas nemzetőrség piros-fehér-zöld barátcsomós vitézkötését is használták. Kossuth eredetileg a Lehel-huszárok öltözetét kívánta alkalmazni példaként a többi, újonnan alakuló huszárezredeknél, de a hadi helyzet és az ország termelőképessége ezt nem tette teljességgel lehetővé. A Lehel-huszárok felruházása, felszerelése és kiképzése is meglehetősen vontatottan haladt 1848 őszétől. Az 14/1. huszárszázad egyik újonca szerint: „Felszerelésünk meglehetősen lassú volt, mert késő hideg őszig egyenruhánk vászon foszlánkákból (rajthuzliból és legénységi tábori posztósapkából - szerző) állott, s ez késlelteti oly igen síkra szállásunkat”, többi ruházati cikkeiket csak 1848. december 4-én kapták meg, így a csákót, mentét és zekét.43 Az ezred egyik osztályzászlaja a mai napig fennmaradt a Jász Múzeumban, melyet 1849 után a többi honvéd csapatzászlóhoz hasonlóan, kalandos úton rejtegettek. Sokáig - tévesen - egy XVIII. század első feléből származó fecskefarkú huszárzászlót tulajdonítottak a Lehel-huszároknak,44 pedig egy 1875-ben írott újsághír arról tudósított, hogy visszakerült Jászberénybe a Lehel-huszárok szabályos „B” típusú lovassági osztályzászlaja45, melynek leírását is közölte: „ ... Lehel-huszárezred zászlója, illetőleg zászlómaradványa... egyik oldalán a magyar címer, másikon a Máriakép a kis Jézussal tisztán felismerhető. ”46 42 Galsai Kovács Ernő őrnagy (30. honvédzászlóalj) kézirata a ’48-as függetlenségi háború magyar alakulatairól. Közli: BARCZY Zoltán - SOMOGYI Győző: A szabadságharc . hadserege. 1848/49 katonai szervezete, egyenruhái és fegyverzete. Bp. 1986. 127-128. p. 43 EGERVÁRY (Potemkin) Ödön: A magyar sereg feloszlásának okai az aradi és temesvári táborozással. Pest, 1867. 7. p. 44 FOLTINY István: A Lehel-huszárok zászlója. In: (Komáromy József szerk.): A jászberényi Jászmúzeum évkönyve 1938-1943. Bp. 1943. 283-288. p. 45 A fehér selyem alapú zászló méretei: 72 x 95,5 cm (leltári száma: 61.53.1.), a magyar kiscímer és Magyarország Védasszonya a Kisdeddel ábrája olajjal festett, állapota romlott, rúdja hiányzik. BABUCS Z. i. m. 70-72. p. 46 Szegedi Híradó, 1875. január 10-i száma 128
