Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: Jászkun egyenruhák és hadijelvények (a XVIII. század közepétől a kiegyezésig)
Az 1745-ös esztendő fontos mérföldkő volt a jászkunok történetében. Az 1702-ben elzálogosított Kerület önmegváltása révén és 1.000 huszár (ún. „redemptionális regiment”) kiállításának köszönhetően 1745. május 6-án az uralkodónő visszaállította a jászkunok függetlenségét. Gróf Pálffy János nádor augusztus 20-án rendelte el a huszárezred mozgósítását, melynek már felszerelt svadronjait Mária Terézia még a nyár folyamán megszemlélte. Egyenruházatukról a korabeli forrás ilyeténképp tudósított: „A mundér égszínkék posztóból rubeulus színű zsinórral, kétfelől makkos gombokkal. A szablya- tarsolyokra címer: egy fél kéz karddal, tetejében egy Korona. ”10 11 A tarsolyon említett Szent Korona a koronához való tántoríthatatlan hűséget jelképezte, a kivont szablyát markoló, páncélos jobb kéz pedig a jászkunok katonai áldozatvállalását volt hivatott érzékeltetni." Megjegyzendő, hogy a kivont szablyát tartó kar mindhárom kerület címerében, mint motívum, megtalálható. A Jászkun Kerület három kerülete és települései, régi kiváltságaik visszanyerését követően, 1745-1746 folyamán kaptak új címereket. A Hármaskerület egyesített címere is a katonai áldozatvállalás szimbólumait mutatta - 1745 előtt főleg mezőgazdasági jellegű jelképek láthatóak az egyes települések címerein. Az egyesített címer jelképei bekerültek a kerületi települések címereibe (jászoknál: kürt, nagykunoknál: oroszlán, kiskunoknál: gyalogos vitéz). Míg a nyugat-európai heraldikai szakértők szerint a magyar címerek 15 %-ánál figyelhető meg katonai motívum, addig ez az arány a jászkun településeknél 60 %-ra rúg (kivont szablyát tartó oroszlán négy, kivont szablyát tartó kar három, fegyverek három település címerében szerepelnek).12 Mária Teréziától kapott 1745-ben a Jászkun Kerület három darab vörös alapszínű, fecskefarkú zászlót, melyekből két, viszonylag épen maradt darabot, nádjaikkal együtt a jászberényi Jász Múzeum a mai napig őriz. A zászlókat a későbbi insurrectiok idején is használták a jászkun huszárok (1756, 1800, 1805 és 1809). A vörös selyem zászló előlapján Mária Terézia királynő egyesített uralkodói címere, túloldalt a gróf Pálffy család, a jász gyalogpáncélos, kezében kürttel és három nyílvesszővel, a nagykun oroszlán, jobb mellső mancsában karddal és a kiskun alabárdos gyalogpáncélos festett ábrája látható.13 10 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok (A továbbiakban: JNSZML). Jászberényi levéltár, Hivatalos Tudósítások 1745. 9. cs., 1745. III. 29. 11 KISS József: Hadkötelezettség és hadiadó egy koronabirtokon 1731-től 1745-ig. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1986. 297. p. ; A redemptionális huszárok rekonstrukciós képét közli: SÁGVÁRI György - SOMOGYI Győző: Nagy huszárkönyv. Bp. 1999. 70. p. Az ábrázolt huszáron a zsinórzat és a kézelő színe helytelenül vörös helyett zöld színűre van festve. (A továbbiakban: SÁGVÁRI Gy. - SOMOGYI Gy. i.m.) 12 KOZICZ János: A Jászkunság címerei. In: (Szakái Aurél szerk.): Jászkun Redemptio. Kiskunhalas, 1995. 43-44. p. (A továbbiakban: KOZICZ J. i. m.) 13 Leltári szám: 61.68.1. 113
