Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
Sántha György kérték a „Hegedűs telket”, hogy ott „dohányt és más veteményeket termeszthessenek. ” Az ekkor megejtett felmérés a Hegedűs telket 8.000 négyszögöl, azaz 5 katasztrális hold nagyságúnak találta.187 A Hegedüshát ma is élő földrajzi név, térsége részben legelő, részben szántóföld. A hatalmas rétnek, a szigeteknek és a legelőföldnek - amint láthattuk - minden időszakban szigorúan gondját viselték, s tulajdonképpen itt is ugyanúgy érvényesült a tanács irányító-felügyelő hatalma, mint a szántóföldi tilalmason. A város Püspökladánnyal, Füzesgyarmat-Bucsával és Kisújszállással közös határait az ott terpeszkedő rét ellenére is pontosan számon tartották, s az elöljárók időszakonként közösen bejárták és megújították a határjeleket. A nagy vizek miatt természetesen előfordult tévedés, illetve a munka félbehagyása, de ilyen esetben rövid idő alatt megtalálták a felülvizsgálat és a korrekció idejét és módját.188 Amikor 1765-ben a szántóföldi tilalmasról a sertést és mindenféle heverő jószágot „ki tilalmaztak", a rétet teljesen az állattenyésztés színterévé tették, s a korábban is gyakorolt módszer nyomán kialakították a „réti tilalmast”. A két terület felügyeletére már a kezdetektől mezőkerülőket alkalmaztak. 1781-ben hat lovas és hat gyalog „mező csőszök avagy kerülők” rendeltettek a határ őrizetére, 1836-ban pedig hét réti csőszről van tudomásunk.189 A csőszök, a kerülők és a hadnagyok feladata a határ kerülése, a nyilasföldek vigyázata, a tilos területen vagy időben kaszálók, nádvágók, a tilosban legeltetők és a passzus nélkül kóborlók figyelése, vagyis a tanácsi rendeletek betartatása és a vagyonvédelmi feladatok ellátása volt.190 Egyedül persze nem lettek volna ilyen hatékonyak, de a rét minőségének megóvása a gazdálkodó közösség egészének érdeke volt, ezért aztán a legtöbbet a réten munkálkodók, a halászok, a pásztorok gyakorta 187 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1818. február 2. 83. sz. 188 A Püspökladánnyal közös karcagi határ az Ágota-halomtól a Kis Kun ér szigetig tartott. Itt találkoztak Karcag, Püspökladány és Füzesgyarmat községek határai. Ettől dél felé tartva érték el a Csuka-halom alatt lévő kőhatárt és innen ment egyenesen a „Sebes-ér parton lévő Hármas Határhoz” Karcag, Bucsa, Kisújszállás határaihoz. A füzesgyarmati határon, az ottani nagy vizek miatt gyakran estek tévedések, olyankor a szárazabb időben „letisztulván a rét”, megismételték a hatáijárást. JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1810. november 2. 425. sz., 1813. november 3. 772. sz., 1824. 669. sz. etc. 189 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1764. január 4., 1765. szeptember 8., 1781. november 2., 1836. 814. sz. 190 Néhány példa ezek működéséről JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1791. november 1. 536. sz. Ország András passzus nélkül kóborló a kerületi hadnagyok által a Révzugból behajtatott. Tjkv. 1800. május 12. 367. sz. Papp Ferke nevű kondás tavaly és az idén is sok ízben a kondával rontotta el a réti kaszálót. Tjkv. 1800. május 25. 411. sz. Három férfi a kerülők által előadatik, mert lovaikat a réti tilalmasban legeltették. 1826. november 20. 631. sz. D. Varga Gáspárt feladják, mert a tilos rétből 230 kéve nádat vágott. (És még bőségesen lehetne folytatni.) 103
