Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

dó alakja volt, azokon többször fel is szólalt, s értelmes, okos beszédjét mindig figyelemmel hallgatták."

u Térjék István nem kerülhette el sorsát, politikai ellenfelei szövetkeztek ellene, és még mielőtt indítványát véghez vitte volna, 1906-ban másodbíróvá fokozták le,

45 végül pedig gyilkosság áldozata lett,: a tanácstagok közül néhányan a templom mellett agyonverték.

46 Tragikus sorsa igazolja, hogy nem volt mindig veszélytelen dolog a tanácsban nem képviselt társadalmi rétegek felkarolása. Jászszentandráson ugyanis még alacsonyabb szinten állt a munkásság szerveződése, mégis szükségesnek érzem kitérni ennek a településnek történetére is, hiszen egykori jászárokszállási lakosok alkották népességét. A másik Térjék fivér, Térjék János (1846-1911) Jászárokszálláson működött, mint községi szállásbiztos. Fiatal legényként tagja volt annak a jászkun bandériumnak, amely részt vett Ferenc József koronázásán, 1867. június 8-án.

47 Halálakor úgy méltatta a nekrológ, mint a város legrégibb tisztviselőjét. „ Olyan passióval senki még hivatalnok nem volt, mint az öreg Térjék. Nagy népszerűsége is volt, amit legjobban bizonyított temetése alkalmával a részvét megnyilvánítása. "

48 Működéséről a források hiányában kevés adatunk van, nekrológjában viszont megjegyezték, hogy a munkások nagy támogatójukat vesztették el benne, s hogy temetésén Boros Alajos képviselte a keresztényszocialista munkásegyletet.

49 A harmadik testvér, Térjék Sándor (1861-1924) évtizedeken keresztül rendőrtanácsos volt, s hogy mennyire fontosnak tartotta ezen tisztségét, jól mutatja az a jelenet, hogy amikor Nemoda Ignác főbíró utódát keresték 1909-ben, a munkásság őt akarta jelölni: azonban a jelölést azzal, hogy belrendőr kíván maradni, elutasította.

50 Térjék Sándor, „valamikor előkelő gazdacsalád sarja, szegényen halt meg. Ott láttuk őt a kommunizmus helyi vezérei között. "

51

. Sorsát a helyi lapszerkesztő, Nigrinyi Ferenc novellában dolgozta fel: Jászapáti és Vidéke, VII. évfolyam, 18. szám. 1908. V. 3. Jászapái és Vidéke, V. évfolyam, 52. szám. 1906. XII. 30. Jászapáti és Vidéke, VII. évfolyam, 18. szám. 1908. V. 3. BOTKA, 2000. 189. p. Jászárokszállás és Vidéke, III. évfolyam, 12. szám. 1911. III. 19. Jászárokszállás és Vidéke, III. évfolyam, 12. szám. 1911. III. 19. Jászárokszállás és Vidéke, I. évfolyam, 26. szám. 1909. XI. 21. Jászvidék, IV. évfolyam, 4. szám. 1924.

1. 27. 105