Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

is építette. A pillérek és falazatok építését 1888. június 6-án fejezték be. A vasszerkezetek szerelését 1888. február 21-én kezdte el a MÁV Gépgyára. A szerelési munkák szeptember 8-ig tartottak. A próbaterhelést október 23-án és 24-én végezték el. A híd átadása alkalmából mindkét oldalon emléktáblát helyeztek el.

32 A híd Szolnok felőli medernyílását 1919. május l-jén felrobbantotta a Vörös Hadsereg. A vasúti híd pótlására a magyar csapatok a közúti Tiszahídon próbáltak vasúti síneket lefektetni ez azonban nem vált be. A vasúti híd vasszerkezetét még a román hadsereg pótolta ideiglenes szerkezettel, amelyen 1919. augusztus 28-án megindult a vasúti forgalom. A végleges helyreállítást a MÁV 1921. november 15-re fejeztébe. Az 1936-ban megtartott fővizsgálat káros elváltozásokat derített fel a medernyílások feletti vasszerkezetben. Ezért először forgalmi korlátozásokat vezettek be. A híd meder feletti vasszerkezetének cseréjét 1939-42 között végezték. A két mederszerkezetet háromtámaszú, folytatólagos, szimmetrikus rácsozató gerendatartóval cserélték ki, ennek teljes hossza 193,7 m volt. Az öt ártéri nyílás feletti vasszerkezetet 4 x 20 t ideális terhelésre erősítették meg. A híd átépítési tervét dr. Korányi Imre, a részletterveket Dénes Emil készítette. Az új hídszerkezetet 1942. október 29-én adták át a forgalomnak.

33 1944 őszén a hidat az amerikai bombázók többször is támadták, két esetben súlyosan megrongálták. Később, 1944 októberében a hidat a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A két hídfő erősen megrongálódott, a három ártéri pillért a terepszintig lerombolták, a két szélső mederpillér az alapig használhatatlan lett, a középső mederpillér szétrázódott és oldalra dőlt. A meder feletti vasszerkezeteket több helyen is felrobbantották. Az ártéri szerkezeteket nem robbantották, azok az elpusztított ártéri pillérekre zuhantak. A lerombolt híd újjáépítését szovjet műszaki alakulatok már 1944 őszén megkezdték. Ezt a hidat a harcok miatt felrobbantották, majd 1945 januárjában egy újabb ideiglenes hidat építettek. A provizórium az ártérben és a meder felett cölöpözött jármokon feküdt, a medernyílásokba az épen maradt ártéri vasszerkezeteket építették be. Az újjáépítéskor a MÁV úgy döntött, hogy a híd az 1942-es tervek felhasználásával épüljön fel. Az újjáépítési munkák 1945 novemberében a mederrészbe került roncsok és falromok eltávolításával indultak meg. 1946 szeptemberétől végezték a mederpillér elbontását, majd az új pillér építését. Ezt a pillért az 1942-ben kettős céllal létesített (Széchy Endre által tervezett) 70 cm vastag NEMESKÉRI-KISS Géza: A magyar vasúti hídépítés története (1876-1914) In: Magyar vasúttörténet. 1876-tól a századfordulóig. 2. köt. Bp. 1996. NEMESKÉRI-KISS Géza: A magyar vasúti hídépítés története (1915-1944) In: Magyar vasúttörténet. 5. köt. 1915-től 1944-ig. Bp. 1997. 69