Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

Magyarország legrégebbi állomása, ahol a XIX. században neves történelmi személyek is megfordultak. Az Indóház a közeli faraktárral és az ún. „vízházzal" eredeti, még az 1800-as évek közepén létesített vasúti épületegyüttest alkot, és szinte egyedülálló hazánkban. Ennek meghatározó, központi része az emeletes, klasszicista stílusban épült Indóház. Tervezője Wilhelm Paul Sprenger,

18 míg a kivitelezője Zitterbarth Mátyás pesti építész volt. Az épület hossza 33 m, szélessége 17 m, a hosszoldalon 11, a rövidebb oldalon 5 ablaknyílással. A tetőszerkezet konty olt nyeregtető, középen toronyszerűén kiemelkedő, hegyes sisakú, négyzet alaprajzú torony állt. Az Illustrierte Zeitung nevű újság 1851. március 1-i számában egy metszet jelent meg az épületről, amely a mai napig az egyetlen ismert korabeli ábrázolás az Indóházról. A metszet szerint az épület város felőli homlokzatán, a középső három tengelyben nyílt a bejárat. A déli pályatest felőli oldalon is három ajtónyílás volt, míg az épület rövidebb oldalain l-l ajtót építettek. A felvételi épülettel párhuzamosan helyezték el a vágányok fölé épített, díszes vonatfogadó facsarnokot, ahol a megnyitó is zajlott. A facsarnok egy időben készült az Indóházzal, de nem tudjuk pontosan lebontása dátumát. Valószínű, hogy 1857 után került sor rá. A facsarnok hatalmas nyeregtetőjét sűrűn elhelyezett faoszlopok tartották, alatta 3 pár vágány vezetett.

19 A műemlékegyüttes legjobb állapotú épülete az Indóháztól délre fekvő díszes, klasszicista stílusú faraktár. A vasút megnyitását követő évben készült el. A felvételi épülettől délnyugatra álló, kicsiny, emeletes épület az ún."vízház". Feladata volt a mozdonyok vízzel való ellátása, illetve a víz tárolása. Az épület téglalap elrendezésű, emeletes középrésszel, kétoldalt földszintes szárnyakkal. A miniatűr víztorony 3 részből állt, a földszint alatti kútból, a földszinti szivattyúból és az emeleti víztartályból. Északról régen egy mozdony szín csatlakozott hozzá, de ennek ma már nyoma sincs.

20 Szolnok második vasúti állomásépületét (a mai pályaudvar helyén) 1857-ben adták át, ezt a Tiszavidéki Vasút építette, típusterv alapján. Az új állomás emeletes, romantikus stílusban készült. A felvételi épület alaprajza nagy H betűre emlékeztetett. Ebben előcsarnok volt, valamint I., II. és III. osztályú várótermek. Ezekhez éttermek is tartoztak. A vágányok fölé itt is díszes kiképzésű facsarnokot építettek.

21 KUBINSZKY Mihály:Régi magyar vasútállomások. Bp. 1983. 21. p. Az épület adatait és helyreállítási terveit MERMÜ Architects Studio készítette. Megtalálható az Ó-Szolnok vasúti skanzen c. tanulmányban. MÁV Rt. Vezérigazgatóság Tervtár. Bp. VADAS Ferenc: Szolnok, indóház. Tudományos dokumentáció. Bp. 1992. 15. p. SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja iratai 3344/1903. 63