Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

délyt 1884-ben adták meg. Ezt a MÁV szajol-aradi vonalának Szajol és Pusztapó állomások közötti szakaszából ágaztatták le, és Tiszaföldvár és Cibakháza községek határain át, Kunszentmártonig vezették. A 35 km hosszú pályát 1885. május 17-én adták át a forgalomnak. A vonal legjelentősebb építménye a 210 m hosszú, fából készült híd a Körösön. A Kunszentmárton-Szentes közötti szakaszt - amely 1887. szeptember 24-én nyílt meg - Szentes építette ki önerőből. Később egy másik vasútépítő társaság továbbvezette a vasutat Hódmezővásárhelyig, és itt csatlakozott az Alföld-Fiumei Vasúttársaság Nagyvárad-Szeged-Rókus vonalához.

14 Az Új szász-Jászapáti között épült ún. Jászsági Helyiérdekű Vasút az eredeti tervek szerint Jászberény-Jászapáti-Jászkisér-Jászladány-Tiszasüly irányában lóvasútként épült volna, amely Jászberény pusztájánál, Boldogházánál ágazik ki a hatvan-szolnoki vasúiból. A lóvasútra az előmunkálati engedélyt a közlekedés- és közmunkaügyi miniszter 1879-ben adta meg. A kiépítésre Lazarini olasz mérnök vállalkozott, aki már gőz vontatást javasolt. A munkálatok megkezdése előtt azonban a miniszter engedélyt adott a rákos-újszászi fővonal létesítésére. Mivel az új vonal Jászberényt elkerülte, Jászladány és Jászkisér képviselőtestülete a helyiérdekű vasút újszászi csatlakozása mellett szavazott, Jászapáti pedig még ahhoz is ragaszkodott, hogy a jászberénytiszasülyi vonal tervezetét hagyják el. Jászberény ugyanakkor beleegyezett abba, hogy nélküle építsék ki a jászsági vonalat. A vasút Újszász MÁV állomásból ágazott ki, és Jászladány-Jászkisér érintésével haladt Jászapáti állomásig. A 32 km hosszú vasútvonalat 1885. június 6-án adták át. A Szolnok-Kiskunfélegyháza vasút építésére az első előmunkálati engedélyt 1888-ban kapta meg dr. Wladár Vilmos szolnoki ügyvéd, s 1891. április 7-én megtartották a közigazgatási bejárást is. 1893-ban e vonalra adtak ki előmunkálati engedélyt gróf Szapáry Frigyes részére is, sőt a Szolnok-Tiszaug közti szakasz megépítésére egy év múlva báró Fechtig Imre is kapott engedélyt. 1895-ben báró Radvánszky Géza és társai szereztek a SzolnokKiskunfélegyháza vonalra építési engedélyt, és megvásárolták az 1891. évi engedélyezett terveket. 1896-ban az összes jogokat és kötelezettségeiket átruházták Környei Izidor mérnök-vállalkozóra. A Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal építési engedélyezését a miniszter 1897. március 3-án terjesztette az országgyűlés elé, amely a javaslatot az 1897. évi XIII. sz. törvénnyel elfogadta. Az engedélyezési okirat előírta, hogy a vasútvonal építéséhez részvénytársaságot kell alapítani, és az építkezéshez szükséges tőke megszerzésére részvéCSEH, Zounuk 9. 113-118. p. 61