Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

repelt a Pest-Debrecen és a Pest-Arad vonal kiépítésének a terve, a pontos irányról azonban az 1840-es években hosszas viták után döntöttek. A PestSzolnok vonal a Szitányi Ulmann Móric által - Rotschild érdekeltséggel - a Duna bal partján, az országhatárig tervezett hálózat részét képezte. Ulmann nem elégedett meg a Bécs-Pest összeköttetéssel, már a Pest-Cegléd-SzolnokDebrecen vasútra is gondolt. Szerepelt a pest-szolnoki vasút Széchenyi István elképzeléseiben is, ahol a Pest-Szolnok-Arad (Erdély) fővonal egy részét képezte. A Pest-Szolnok pályaszakasz kiépítését a Magyar Középponti Vasúttársaság végezte. A vasutat a váci vonal pesti állomásából vezették ki, többvágányos állomás Cegléden és Szolnokon épült. A földmunkálatok már 1844-ben megindultak. A vonal kiépítése Beyse Ágoston Vilmos hadmérnök szakmai irányításával kezdődött, aki kezdetben 12 kisvállalkozót alkalmazott. Ulmann azonban végül nagyvállalkozók alkalmazását erőszakolta ki. A kirobbant korrupciós botrányok miatt előbb Beysét mozdították el állásából, majd 1846 májusában Ulmann is lemondott a vezérigazgatói székről. Utódja gróf Zichy Ferenc lett. Szolnok határában, 1845-ben kezdődtek meg a terület kisajátítási munkák. A város tanácsa és főleg a Kincstár sérelmezte, a Tisza-parton a kamarai tulajdonban lévő tutajkikötő, az ún. nagy „Portus" egy részének lefoglalását. A viták miatt a Középponti Vasút és a Kincstár képviselői 1846. október 17-én, Szolnokon értekezletet tartottak, és szerződést kötöttek a Tisza-part használatáról.

3 A vasútépítés gyorsan haladt, így 1847. augusztus 21-én a Magyar Középponti Vasút felkérte Hieronymi Ottó Ferencet és Reitter Ferencet, hogy a vonalat a megnyitás előtt próbamenet keretében vizsgálják meg.

4 A sikeres próbautat követően 1847. szeptember l-jén a vasútvonalat ünnepélyesen átadták a forgalomnak.

5 1847. szeptember l-jén reggel negyed 9-kor indult el Pestről a vonat, melynek 16 kocsijában közel 700-an utaztak. Köztük volt István főherceg, az ország nádora, valamint Kossuth és Széchenyi is. A vonat fél 12-kor futott be Szolnokra. A 99 km utat 3 óra 15 perc alatt tették meg. A szerelvényt az „István" nevű mozdony vontatta, melyet a megnyitóra virágokkal díszítettek fel. Pár ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról." - Jelenkor, 1847. szept. 2. 3 VADAS Ferenc: Szolnok indóház. Tudományos dokumentáció. Bp. 1992. 15. p. 4 DIENES Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803-1850) In: A Közlekedési Múzeum Évkönyve. VII. 1983-1984. Bp. 1985. 152. p. 3 Jelenkor, 1847. szeptember 2.; Pesti Hírlap, 1847. szeptember 3. 57