Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

A mocsaras lapályok, az erek, fokok, derekak, tocsogók, fertők helyét nagyobbrészt szikes legelő foglalta el, de ezeken esős időszakokban, nagy területeket borított el ismét a belvíz. Az elhódított földek szántóföldi hasznosítása már a 19. század elején megkezdődött, s az 1950 után kezdődő időszakban igen nagy területen létesültek rizsföldek is. A terület más részeit, például a Karajános-mocsárból lett Kecskeri-pusztát legeltetéssel hasznosították, bár mindenütt szántóföldekkel volt határos és egy részén halastó is létesült (mint a Gergelyen). A rizsföldek terjeszkedése természetesen ide is elért, s ehhez kapcsolódik a víztározó kialakítása. Kecskeri-tározó A Középtiszai Ármentesítő Társulat 1895-ben kiadott térképén (amely katonai elvárások szerint készült), nagy kiterjedésű tónak tüntették fel a Kecskeri-tározó elődjét. Az itteniek »vajasi tó"-nak is emlegették az igen mély fekvésű, a Túri úttól a Tarattyó útig tartó területet, ahol csapadékos időszakokban összegyűlt a víz. Szárazabb években összehúzódott, a mederben és a szélén tanyák épültek, mellette út vezetett el. A víztározót - az emlékezet és az iratanyag szerint - 1954-ben építette a Lenin tsz. Az ekkor gáttal körülvett mederbe állítólag 14 tanya „esett bele", illetve szűnt meg.

130 A létesítmény kettős célt szolgált: a belvizeket gyűjtötte össze, másrészt a környékbeli rizstelepeknek vizet biztosított volna, de töltéseinek elégtelensége miatt ez csak az 1960-as években indult meg. (A teljes lecsapolást - ekkor már a halászati hasznosítás érdekében - a '70-es évek utólagos beruházásaival biztosították.) A tározó jelenleg 155 hektár területű, átlagos mélysége 1,80 m. Vízutánpótlását az NK III-2-6 jelű öntözőcsatornából kapja.

131 Szomszédságában, a Cina-derék nevezetű határrész felé eső déli oldalon, az 1950-es években létesített halastavak találhatók, ma már elhagyott rizsföldek szomszédságában. A Cina-deréknak nevezett szikes terület Karcag város (legendásan) legrosszabb földjei egyikének számít. A Kecskeri-pusztát és a kunhegyesi határba eső Bige-fertőt (összesen 1.226 hektár területet), - mint nagykunsági puszta- és mocsármaradványokat, tájképi, talajtani, növény- és állattani értékeik miatt - a környezetvédelmi miniszter 2/1990.

(VI. 13.) KöM. sz. rendeletével - Kecskeri-puszta Tájvédelmi Terület néven védetté nyilvánította. Ma a Hortobágyi Nemzeti Park része. 130 Hubai Imre és Vízkeleti Pál közlése 131 Földvári Imre a KÖTI - KÖVÍZIG karcagi szakaszmérnöksége ny. munkatársa közlése, az adatokat Tóth Károlynak a szakaszmérnökség vezetőjének köszönöm. 42