Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Győri János: Adalékok a jászkiséri reformátusok letelepedéséről Ómoraviczára / 363. o.

Az elképzelést a képviselőtestület is egyhangúlag támogatta. Ómoravicza népe az elsők között állított szobrot. A szoboravató ünnepségre a millennium évében, 1896. augusztus 20-án került sor. A kutatásaim alapján a felállított köztéri Kossuth-szobrok közül, ez a hetedik volt. Ma a Kossuth-szobrok száma az egész világon - Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnökének közlése alapján - 300-nál több. A falu lakossága 1907-ben Kossuth Lajos emléke iránt való tiszteletből Kossuthfalvára, majd 1913-ban Bácskossuthfalvara változtatta nevét és még ma is ez a neve. A falu központjában lévő szobrot 1919-ben, a bevonuló szerb katonák nemcsak ledöntötték, hanem meg is rongálták. Falunk egyik kovácsa, Szűcs András megforrasztotta és a sérült szobrot sokáig őrizte, rejtegette. 1941-től 1944-ig ismét a talapzatán állt a szobor. 1944-ben a gondos, Kossuth-szerető ómoraviczaiak nem várták a bevonuló szerb katonákat, hanem leemelték a helyéről a szobrot és biztosabb helyen, a községháza szénapadlásán helyezték el. A szobor az 1920. június 4-én Trianonban kötött békekötés után nemcsak a társadalmi átalakulások és háborúk néma tanúja volt, hanem a falu népének féltve őrzött, rejtegetett kincse is. Olyan hányatott sorsa volt, mint magának Kossuth Lajosnak. A szobor 78 cm magas, körülbelül 50 kg bronzból készült. A visszaemlékezések szerint Bíró Sándor a községházáról egy éjszaka talicskára tette és el akarta rejteni a szerbek elől. Juhász Jani bácsi kocsmájához érve bement egy nagyfröccsöt inni. Mire ezt megitta, eltűnt a szobor. 1985-ben Harcsa Sándor a nagymamája padlásán keresgélt. Ő találta meg egy ruhába csavarva a szobrot. Először Gábor József mérnöknek szólt. A mérnök úrral elmentek a nagymamához és elvitték tőle a szobrot. Megtisztították a piszoktól és átadták a község vezetőinek. 1985-től 1991-ig a község vezetői a szobrot restaurálásra átadták a szabadkai Városi Múzeumnak. Itt őrizték tovább, majd 1992. január 13-án javasolták a község vezetőinek a szobor visszaállítását. Végül több évi rejtegetés után, a sok vihart átélt szobor 1994. március 20-án, Kossuth Lajos halálának 100. évfordulóján új talapzatra állítva, visszakerült a községháza melletti parkba. A szobor alapzatát Gerendai Béla, Antal nevű fia, míg a szobrot Kiss György szobrászművész készítette. Az ő szobrai díszítik ezenkívül Budapesten az Operaházat és az Országházat is. A fentieken kívül több szép alkotás fűződik a nevéhez. Ma tehát ismét Bácskossuthfalva a neve a régi Ómoraviczának. 1986-ban az akkori Jugoszlávia nem engedte, hogy egy autóbusszal mehessünk Ómoraviczára. így a 200 éves évfordulóra csak a református egyház képviseletében 5 tagú delegáció volt az ünnepségen. 1996-ban, mint 368