Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1519-1789 / 305. o.

A templom jövedelméről A templomnak kegyura

1 nincs és adományai sincsenek. A jövedelem főösszege perselyezésből ered. Telke nincsen. Alkalomadtán a városi egylet és a felek kötelezik magukat irgalmas cselekedetre. A nagyobb harang erős kongatásáért 16 krajcárt fizetnek. A testvérületekről

2 Három testvérület van. Az első a Szentháromság tiszteletére, XI. Kelemen pápa engedélyével jött létre, 1730. augusztus 3-án. Ennek diplomája a templom vitrinjében van. A második, a Kármelhegyi Szent Szűz Mária, [...] a harmadik Szerafici Szent Ferenc tiszteletére, amelynek kezdete az 1698-dik évre datálható. A kápolnáról, a temetőkről, a szobrokról, a keresztekről és a betegápoló szerzetesekről [Kápolna] van a várban Kapisztrán János [ferences szerzetes] tiszteletére, itt a kisebb [ferences] rendből - amely a Megváltóról elnevezett a káplán szolgáltat szentséget a katonáknak [...] Egy kápolna a mezőváros határában van - Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. Emeltetett Althani [ab Althann] Mihály Frigyes váci püspök

3 engedélyével, az 1733-dik évben [...]; [Egy] másik [kápolna] van a mezővárosban a Cirják-ház közelében, Szent Rókus tiszteletére, amely kicsi, emelte az 1749-dik évben Verseghy János; [Egy] harmadik [kápolna] van a szántók között, nyugat felé egy dombocskán fekszik, Szent Szűz Mária látogatása tiszteletére emelve, ugyanazon Kilián költségén a tekintetes leszlói püspök úr

4 engedelméből, amely Pesten, 1717. október 12-énkelt [...]; A negyedik [kápolna] a tószegi oldalon a téglaháznál téglából épült, a Szolnokon kívül lakó tehetős Fóris Ferenc számadómester [költségén] A kegyúr /patrónus/ telket adott az egyház felépítéséhez, az egyházat felépíttette a saját költségén és javadalmazta az egyház tagjait. Tiszteletbeli jogai a következők voltak: a nevét felírhatta a templom falára, címerét kifüggeszthette, külön tömjénezés járt neki, körmenetben a legdíszesebb helyet kapta, elhunyta után engesztelő miseáldozatban részesült, kijelölhette az egyházi javadalmas személyeket, /PNL. X. köt. 314-315. p./. A testvérület a vallásos lakosság gyülekezete volt, akik hetente egy-egy alkalommal gyakorolták szervezeti tevékenységüket. Althani Mihály Frigyes a csehországi Glatcban született 1702-ben, meghalt Bécsben 1756. június 6-án. 1734. december 20 és 1756. június 6 között volt váci püspök. A leszlói püspök nem volt közismert személy, a lexikonokban nem szerepel. 354