Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1519-1789 / 305. o.
14. A királyi tábla törvényszéke hites jegyzőjének, Pongrácz Gábrielnek nyomozati jegyzőkönyve, a Szelevény és Bökény puszta közti vitás terület hovatartozásáról 1756. június 15. „Az alulírott tekintetes királyi táblabíróság esküdt jegyzője [...] [Pongrácz Gábriel] jelentést teszek a jelenlegi [levél] erejével az császári és királyi felség 1 kegyes intésére a méltóságos szabadbáró gyulai Harruckern Ferenc 2 a tekintetes Csongrád vármegye főispánja, a bécsi udvari kamara tanácsosa érdekében a folyó évben 1756-ban június hó 10-dik napján a Csongrád vármegyében lévő Bökény pusztán 3 a beillesztett kérdőpontok szerint a következő nyomozást hajtottam végre; Kérdőpontok [De eo Utrum]? Tudj a-é, hallotta-é a tanú Bökény nevű puszta meddig terjed ki [extendáltatik] és hol ütközik [az] szelevényi térséggel [terrénummal], micsoda nevezetes helyen? S azt honnan tudja, részletesen [circumstantialiter] beszélje meg! Nemkülönben [az] tanú által neveztetett helyekig voltak-é békességes használatában [usussában] bökényi pusztának szentesi uraimék? Az első tanú a vitézlő Tóth András úr kunszentmártoni [lakos], nádori [esküdt]ülnök, kb. 59 éves a helyszínen letett személyes esküvel [in facie loci corporali juramento] 4 vallotta az első [kérdésre]; ennekelőtte kb. 36 évvel [kb. 1720-ban] [az] Bökény [Bökényi] pusztát [az] kunszentmártoni [Kun Szent Martoni] helység a tanúságtevővel [fatensel] együtt [az] akkori szegedi jószágigazgató [praefectus] Kumen uramtól haszonbérben [arendában] bírván: tudja bizonyosan, hogy [az] azon pusztát nyári napkelet felé a Körösig [körösik], napnyugat felé pediglen [az] Laposig [laposik], vagyis hátaljáig [hataljaig] békességesen bírták. Dinnyeföldjei is voltak akkoron [az] Tűzkőves1 A magyar király ez időben Mária Terézia volt, aki 1740. október 20 és 1780. november 29 között uralkodott. 2 Gyulai Harruckern Ferenc német származású alezredes, akit III. Károly honfiúsított az 1723. évi decretum /IL/ 129. cikkelye alapján. 1729. február 10-től magyar báró, 1729. május 22től Békés vármegye főispánja, amely tisztséget 1737-ig gyakorolta. 1720-tól földesura volt Gyulának, Doboznak, Békéscsabának, Öcsödnek, stb. 3 Bökény 2001-ben Szentes külterületi lakott része, annak centrumától észak-északkeletre 31,6 km-re, 8 lakossal és 5 lakással. /KSH: Magyar Köztársaság helységnévtára, 2003. Bp. 897. p./. 4 Fordítható főbenjáró eskünek is. 330