Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1519-1789 / 305. o.

[...]• Pesten 1725. november 25-dik napján; Debreceni [Debreczeny] István" Az irat részben latin, részben magyar nyelvű. Másolat, pecséttel nem hitelesített. A szöveg és az aláírás azonos kézzel íródott. OL 0-4. Bírósági lt. Inquisitionalis juratorum, 36. csomó, Fasc. A. No. 3295. 11. Túrkeve helység szerződése a sajóladi szerzetesrenddel, Ecseg puszta haszonbérletéről 1733. május 8. „Mi alább megírtak a nemes Nagykunságban lévő Túrkeve [Turkevi] helységnek, a sajóladi [Sajóladi] szerzetesházhoz [residenciahoz]

l kiküldött [deputált] követjei, a jelenlegi [levelünkben] a [túrkevei] közösségünk neve alatt bizonyos áron, úgymint 124 tallérokon

2 azon megnevezett [szerzetes] háztól [Residentiatul] [az] nemes Heves vármegyében lévő Ecseg [Etseg] nevű pusztáját

3 meghaszonbéreltük és határoztuk [termináltuk] azon 124, száz és huszonnégy talléroknak kifizetésére a következő július hó második napját, [diem sequentis mensis July secundum] 1733. július 2-át, melyre is csalhatatlanul [infallibiliter] és fogyatkozás nélkül le is tenni tartozánk; Itt kb. fél oldal terjedelemben Újvári János kb. 70 éves szentlőrinckátai, továbbá Horváth János kb. 50 éves jászapáti, valamint Bencsik János, kb. 62 éves császi lakosok vallomását hagytuk ki, akik mindhárman a rékasiak igaza mellett álltak ki. Sajólád község ma is létezik, Miskolctól légvonalban kb. 10-11 kilométerre található. A 2003. évi népszámlálás szerint 2.962 lakosa volt. Az itt volt Pálos-kolostort 1387-ben Czudar György és Czudar Péter alapította, de Ecseg /Ecsegfalva/ minden jel szerint csak a török hódoltság után lett a birtoka. Az ugyanis bizonyos, hogy a török hódoltság idején és azt megelőzően Ecseg a budaszentlőrinci pálos szerzetesrend birtokát képzete, kisebb megszakításokkal. A rendeletet II. József szüntette meg 1786-ban. /Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. Bp. 1938. 95. p. és Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. Bp. 1940. 440. p./. A tallér német származású pénznem volt, de Magyarországon is forgalmazták. Az értéke magyar pénzben: 2 2/3 forint = 40 garas = 120 krajcár = 240 dénár volt. Ecseg ma Ecsegfalva, található Kisújszállástól délkeletre, kb. 15 kilométerre. A 2003. évi népszámlálás szerint 1.429 lakosa és 561 lakóháza volt. 1950 előtt Pusztaecseg néven Dévaványa részét képezte. /Központi Statisztikai Hivatal: A Magyar Köztársaság helységnévtára. 2003. Bp. 1082. és 1145. p./. 325