Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

egyre rosszabb körülmények közé sodorták a tsz-eket. [...] Mindezek felett igen nagy bélyeget nyomott a termelőszövetkezetekre a rohamos építkezés amely tervszerűtlen, s rosszul kivitelezett volt. Misem bizonyítja ezt jobban, mint a Szabadság termelőszövetkezetnél megépített 2 drb. 70 fh-es (sic!) tehénistálló, mely rossz kivitelezés miatt kétszer lett újraépítve, ami új hitelfolyósítást igényelt, sőt volt olyan is amit kétszeri újra építés után is összeomlástól félve, meg kellett semmisíteni. ".

160 A téeszek gazdálkodásában megjelenő mérleghiány eredete másfelől könyvelés-technikai problémákban is keresendő, ugyanis az előző évi téesz zárszámadásban szereplő értékekből kiinduló, 1956. évi mérlegkimutatásokban sem vették figyelembe az eszközök elhasználódását és értékcsökkenését. A beszámoló következtetései szerint, az 1956 végén tapasztalható tömeges méreteket öltő felbomlási és kilépési folyamatért jórészt a téeszek rossz gazdálkodása volt okolható: „Mindezek a hibák, és a még fel nem soroltak a termelőszövetkezeteket oda juttatták, hogy a továbbiakban ilyen körülmények között eredményesen tovább gazdálkodni képtelenek. "

m A per során nevesített termelőszövetkezetek közül, a Szabadság téesz több mint 6,6 millió, a Táncsics téesz pedig több mint 1,5 millió forintos mérleghiánnyal zárta az 1956-os esztendőt. Ezen felül a Szabadság téesz vagyonhiánya meghaladta a 7,4 millió Ft-ot. E termelőszövetkezet esetében az elmúlt évek során az eladósodottság mértéke olyan nagyra nőtt, hogy a fennálló hitelek kamattörlesztése önmagában felemésztette volna a téesz valamennyi jövedelmét. A jelentés szerint a Szabadság és a többi mérleghiányos téesz esetében is, a gazdasági ellehetetlenülésből az egyedüli kivezető út a vagyonhiány törlése, a hitelek elengedése, a tartozások átütemezése lehetett. Emellett a súlyos eladósodottsággal küzdő téeszek számára a városi tanács mezőgazdasági osztálya a következő gazdálkodási évre a felhalmozódott állami tartozások felfüggesztését és kedvező hitelek nyújtását javasolta. A jövőbeni eredményes működés és jövedelmező belterjes gazdálkodás alapvető feltételét a téesz taglétszámának növelésében látták, „csakhogy ilyen körülmények között ezeknél a termelőszövetkezeteknél csaknem lehetetlen, mivel [...] ha a belépni szándékozó tag megtudja a termelőszövetkezet gazdasági helyzetét, egyszerűen nem lép be." állapította meg a beszámoló.

162 E probléma orvoslására a megfelelő receptet a Kádár-kormány agrárpolitikusai 1956 végén, 1957 elején a meglévő téeszek gazdasági megerősítésében, s ezáltal a tagság számára vonzóbbá tételében vél160 Uo. 161 Uo. 291