Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

lett, hogy felelősséget vállaljon, s a kilépőknek kiadott földet a téesz nem tagosított földjeiből kellett kimérni. A 65/1956-os rendelet pénzügyi vonatkozásait szabályozó 72/1956-os közös földművelésügyi és pénzügyminiszteri utasítás kimondta, hogy a feloszlás mellett döntő téeszekben felszámolási bizottságot kell létrehozni, amely a leltár és a zárszámadás elkészülte után, a felszámolás lebonyolítását elvégzi.

139 A tisztavagyon kimutatás alapján a vagyontöbblet vagy vagyonhiany felosztásáról, a tartozások téesztagokra történő terheléséről a tagok összességének kellett döntést hoznia. A vagyonhiányt a jogszabályok értelmében a kivitt földterületek nagysága alapján ráterhelték a termelőszövetkezetet elhagyó tagságra. A feloszlás mellett döntő téeszek vagyontárgyait, gépeit a községi tanácsoknak kell átadni, s a termelőszövetkezet esetleg időközben elhurcolt vagyonáról, kivitt földjéről leltárt kell készíteni, s azt utólag a tagra kellett terhelni. Ezek az intézkedések nyilvánvalóan erősen meghatározták és megnehezítették az ismét az egyéni gazdálkodás útjára lépni szándékozó téesztagok újrakezdési feltételeit. A Kádár-kormány 1956 végén megfogalmazott termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos irányelvei, majd 1957 elején az életbe léptetett részletes szabályozás számottevő visszatartó erőnek bizonyult a tagság számára. Szolnok megyében különösképp érvényesült ez a tiszántúli termelőszövetkezeti városok esetében, ugyanis itt a tagosítás mértéke, illetve az eladósodottság foka nagyobb volt, mint a megye más területein.

140 Ráadásul ezeken a településeken a tagság döntő része már az 1950-es évek elején feladta az egyéni gazdálkodást, s a termelőszövetkezetekben töltött elmúlt fél évtized az egyéni újrakezdés feltételeit rontotta. A tiszántúli téesz-városok, s így Karcag termelőszövetkezetei esetében is a feloszlatás melletti döntés legfontosabb indoka nem elsősorban az egyéni gazdálkodáshoz történő visszatérés feltartóztathatatlan vágya, hanem az önhibájukon kívül felhalmozódott tartozásoktól való megszabadulás reménye, a túlcentralizált irányítási rendszer korrekciójának és a politikai indíttatású külső beavatkozás mérséklésének az igénye volt.

141 A karcagi Szabadság téesz gazdálkodási problémáit az 1950-es évek közepén jelentősen megnövelte, hogy hozzácsatolták a hasonlóan rossz talaj adottságokkal rendelkező Petőfi téeszt, amely persze az egyesítéssel magával hozta „hozományként" 4 millió Ft-os hitelállományát is.

142 Mindezek mellett a termelőszövetkezetek felbomlása A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 72/1956-os FM - PM. számú együttes utasítása. In.: Magyar Közlöny, 96. szám. 1956. november 27. URBÁN, 1988. 250. p. Uo. 250-251. p. SZML Teszöv megyei megbízottjának számnélküli iratai, 1956. 285