Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

készpénzben, hanem hántolt rizsben kapták meg. A termelőknek így - az 1956ban érvényben lévő rizscsere szabályai szerint - a visszakapott nyersrizs 50%át utalványozták ki hántolt rizsben, vagyis a termelők ténylegesen a beszolgáltatott rizsmennyiség tömegének negyedét kapták meg hántolt rizs formájában. Karcag termelőszövetkezetei esetében ez összességében 7.251 mázsa hántolt rizs kiadását jelentette.

121 „Mindez azután napok alatt lejátszódott, úgyhogy november 4-ére már zömmel ki volt osztva a rizs." - áll a karcagi begyűjtési hivatal vezetőjének vallomásában.

122 A karcagi tanács vb. elnökének a várható következmények tekintetében megfogalmazódó aggályai, az elkövetkező hetek eseményei tükrében alábecsültelek minősültek. A nagykunsági település forradalmi tanácsának döntése nemcsak a város, de egész Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteire is földindulásszerű hatást gyakorolt. A karcagi eset híre futótűzként terjedt a megye rizstermelő téeszei körében, s a Tiszavidék című újság 1956. november 22-i számában megjelent cikk szerzője - a karcagi, kisújszállási, mezőtúri és túrkevei példákra hivatkozva - a Kunhegy esi járás rizstermelőivel szemben is hasonlóan méltányos kártalanítást kért a terményforgalmi vállalat helyi képviselőitől, a beadott „rizskása" utáni különbözet kifizetésével.

123 A karcagi eset a megyei rizstermelő téesztagság körében nagy visszhangot váltott ki, de más településeken a termelőknek a helyi hatalommal és a terményforgalmi vállalat kirendeltségeivel nem minden esetben sikerült egyezségre jutniuk. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a begyűjtött terményeket kezelő/raktározó terményforgalmi vállalat megyei vezetése nem volt hajlandó engedélyezni a termény visszaadását és a raktárak megnyitását. A többi rizstermelő település vezetése az ügy rendezése érdekében, a Szolnok megyei forradalmi munkástanácshoz fordult segítségért. A Szolnok megyei forradalmi munkástanács vezetése, látva a rizsprobléma feltartóztathatatlanságát, 1956. november 3-án géptáviratban fordult a begyűjtési minisztériumhoz, hogy engedélyezze a beszolgáltatott rizs kiadását. A felszámolás alatt álló tárca miniszterhelyettesének álláspontja szerint „azok a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok, akik a rizs beadási kötelezettségüket (70-80 százalék) a forradalmi napok előtt teljesítették, részükre a b. és 121 Uo. 122 Uo. 123 Tiszavidék, 1956. november 22. 280