Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.
A téesztagság soraiban felgyülemlett általános elégedetlenség 1956. október 23. után Szolnok megye kollektív gazdaságaiban is gyakorta vezetett a nemkívánatos téeszelnökök, könyvelők, agronómusok eltávolításához. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya által 1957 elején készített jelentés szerint, a megyei termelőszövetkezetek közel ötödénél már a forradalom előtt súlyos feszültségek forrását jelentette, hogy a közös gazdaságok élére a földművelésügyi minisztérium utasítása alapján, 1955 során más területről odahelyezett, a mezőgazdasági termelésben járatlan, de kiemelt anyagi juttatásokban részesített káder-elnökök tevékenykedtek. 84 A megyében 1954 végén működő 294 téesz és téeszcsé mintegy 20%-ának élére került a következő év folyamán más területről átirányított, a helyi viszonyokban és a mezőgazdasági termelésben járatlan, de politikailag megbízható elnök. 85 Ezeket a teeszelnököket - miként a karcagi Szabadság és Dózsa téeszek esetében - 1956 őszén a tagság általában maga távolította el a gazdaság éléről. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának szövetkezeti osztályvezetője 1957. január 9-én adta utasításba a járási és városi tanácsok mezőgazdasági igazgatóságai számára, hogy mérjék fel, a forradalom időszakában hány 1956 előtt átcsoportosított téeszelnököt váltottak le és távolítottak el a Szolnok megyei termelőszövetkezetek éléről. A beérkező jelentések szerint a káderelnökök döntő részét a megye termelőszövetkezeti tagsága kiközösítette. 86 1957 Uo. Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai. 1957. 91. p., ill. SZML Teszöv megyei megbízottjának számnélküli iratai, 1956. A megye valamennyi járásáról és településéről ugyan nem maradt fenn teljes körű lista, de az 1957 január közepén beérkezett jelentések szerint, a káder-vezetők nagyobb hányadának el kellett hagynia pozícióját. A Tiszafüredi járásban működő négy átcsoportosított téeszelnökből 1956. december folyamán kettőt, a Kunszentmártoni járásban a 8 káder-elnök közül kettőt eltávolítottak, egy önkényesen elhagyta munkahelyét. A Szolnoki járásban a 6 átcsoportosított elnökből csupán 3 maradhatott helyén, az eltávolítottak közül a szajoli és tószegi átirányított elnököket szabályszerűen kilakoltatta a tagság. A Törökszentmiklósi járás területéről érkező jelentés szerint, „a párt és kormányunk" által átcsoportosított 3 téeszelnök közül 2 fegyverneki vezetőt a községi forradalmi tanács szólított fel a településről való távozásra, míg a harmadik önként mondott búcsút a tiszatenyői téesznek. A Jászberényi járásban 1957re egyetlen átirányított téeszelnök sem maradt pozícióban, egy jászjákóhalmi saját kérésére távozott, a jászfényszarui karhatalmistának állt, egynek sorsát a téesz feloszlása pecsételte meg, kettőt pedig a szövetkezetek közgyűlése váltott le. A Kunhegyesi járás területén elnöki pozícióba helyezett 7 pártkatona közül csupán egy maradt a helyén, Kunhegyesről 2, Kunmadarasról 1 elnök távozott önként, két másikat leváltottak, egy a téesz megszűnése miatt maradt vezetői állás nélkül. A városok közül Türke vén 4 átirányított elnök közül kettő maradt posztján, Kisújszálláson 2 káder-elnök közül egyet leváltottak, Jászberényben csupán egy átcsoportosított elnök működött, akit 1956 végén leváltottak, Törökszentmiklóson 269
