Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

radikálisabb társadalmi csoportjait az állami gazdaságok alkalmazottai, a termelőszövetkezeti városok mellett létesített gépállomások munkásai, illetve a földjeikről elűzött birtokos parasztság képviselték. Ezzel szemben a Jászságban, ahol alig létezett államosított nagybirtok, a kisebb létszámú téeszek és téeszcsék tagsága, illetve az egyéni gazdálkodók a kedvező időjárást kihasználva, jobbára az őszi mezőgazdasági munkákkal voltak elfoglalva.

76 Az alapvetően agrárjellegű megye forradalmi testületeiben a parasztság általában másutt is erősen alulreprezentált volt, s éppen a Karcag Városi Forradalmi Tanács kezdeményezte, hogy a téesztagok minden 150 fő után egy képviselőt delegáljanak a helyi forradalmi tanácsba.

77 1956. október 30. és november 1. között a vidéki települések forradalmi tanácsainak újjáalakításával egyfajta radikalizálódás vált megfigyelhetővé Szolnok megye forradalmi testületeiben. A régi pártfunkcionáriusok kimaradtak az újjáalakuló testületekből, s a forradalmi szervekkel olykor párhuzamosan létező városi és községi tanácsi apparátusokból elkezdték eltávolítani a gyűlölt és lejáratódott tanácsi titkárokat, vb. elnököket, elnökhelyetteseket. Október 30-31. folyamán - a megyei forradalmi tanács kezdeményezésére - a községi forradalmi tanácsok küldöttei életre hívták a járási igazgatási központok forradalmi intézményeit is. November elejére a községi, járási, illetve városi forradalmi tanácsok hálózatával elméletileg Szolnok megyében is kialakult a forradalom új, hierarchikus felépítésű hatalmi-közigazgatási rendszere, melynek élén a megyei forradalmi munkástanács állt.

78 A megyei munkástanács az idő rövidsége, a kapcsolattartás nehézsége és a szovjet csapatok térségbeli jelenléte miatt azonban nem válhatott ténylegesen a forradalmi közigazgatás integráló csúcsszervezetévé; a megyei munkástanács és a vidéki forradalmi szervek között csupán rendkívül laza, gyakran csak formális kapcsolat jött létre.

79 1956. november 1. után a megyei forradalmi szervek további radikalizálódását, a helyi szintű mélyrehatóbb gazdasági-társadalmi változásokat érezhetően megakasztotta a térségen átvonuló jelentős számú szovjet haderő felbukkanása. A több ezer orosz tank látványa különösen a megye 4-es számú főútja mentén lévő települések, s így Karcag lakóira gyakorolt megfélemlítő, elrettentő hatást. A megyei munkástanács tulajdonképpen 1956. november 4-ig maradt ura a helyzetnek, a Kádár-kormány megalakítása után a megyeszékhelyen tartózCSEH, 2002. 353-354. p. SZML Pártarchívum, 61. fond 1. fondcsop. 1956. 1. o.e. CSEH, 2002. p. Uo. 267