Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

végzettsége is. 1953-ban, a Szolnok megyében alkalmazásban álló 168 teeszelnök közül csupán 7 fő rendelkezett felsőfokú végzettséggel, s 84 teeszelnök (vagyis a társaság fele) egyáltalán nem rendelkezett szakképesítéssel.

41 A téeszvezetők kiválasztása mögött meghúzódó politikai-ideológiai szempontokat jól tükrözi az agronómusok, a könyvelők és a brigádvezetők esetében is tapasztalható hasonló tendencia. A termelőszövetkezeteket sújtó adminisztratív intézkedésekből, a kedvezőtlen gazdasági feltételekből, valamint a magas önköltségből, az alacsony termelékenységből és a minimális jövedelmezőségből származó gazdálkodási nehézségek együttesen vezettek a kollektív gazdaságok - már az 1950-es évek elején is megfigyelhető, majd egyre nagyobb mértékű - eladósodásához. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárszámadásai alapján 1951 és 1955 között, az ország kollektív gazdaságainak mérlegeiben kimutatható terhelések mértéke 669 millió Ft-ról 3,4 milliárd Ft-ra, vagyis több mint ötszörösére növekedett, az egy holdnyi területre jutó teher pedig 659 Ft-ról 2.132 Ft-ra emelkedett.

42 Szolnok megye termelőszövetkezeteinek mérleghiánya az 1951-52-es gazdasági évben 60 millió Ft-ot tett ki, de 1953-54-ben megközelítette már a 81 millió Ft-ot, s a következő gazdasági évben is meghaladta az 53,8 millió Ftot.

43 Az eladósodás folyamatát jól jelzi a megye közös gazdaságainak MNB hitelállománya is, amely 1952-ben még csak 168,8 millió Ft volt, míg 1955-re ez az összeg 423,9 millió Ft-ra növekedett.

44 A Szolnok megyei termelőszövetkezetek összesített hosszúlejáratú hitelállománya 1955-ben már meghaladta a 175,6 millió Ft-ot, amely összegnek több mint a fele a négy kiemelt termelőszövetkezeti város, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve téeszeire esett; ebből adódóan pedig a megye téeszeinek egy holdnyi területre jutó hosszúlejáratú hitelállománya 1953 és 1955 között, átlagosan 406. millió Ft-ról 664 millió Ft-ra nőtt.

45 Hasonlóan emelkedő tendenciát mutat a gépállomásokkal szembeni téesz-tartozások összege is: 1951 és 1956 között 9,3 millió Ft-ról 44 millióra, vagyis közel az ötszörösére növekedett a pénzbeli és terménybeli tartozás mértéke.

46 Szolnok megye statisztikai évkönyve, 1952-1955. 220. p. KSH Statisztikai évkönyv, 1949-1955. 203. p. Szolnok megye statisztikai évkönyve, 1952-1955. 233. p. Uo. 233. p. Uo. 234-235. p. Uo. 233. p. 256