Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Gy. Fekete István: Helyi alakulatok és hadi események a II. világháború éveiben Szolnokon / 161. o.

Július 26. Radza, Lysinec, Ivanikowka, Bohorodzany. A zászlóalj Ivanowkában van. Bohorodzanyban találom az alezredest. Farkas százados, Gyovay főhadnagy, Fazekas Lajos, ők is a zászlóaljat keresik. A hadosztály-parancsnokságon támadási parancsot adnak az ezrednek. Alezredes úr, és Fazekas százados autón mennek, hogy a támadást elérjék. Én, Kremizinger, Oláh, Nagy Laci gyalog indulunk el. Lövik Bohorodzanyt. A vonat belezsúfolódott. Még nagyobb lesz a tumultus, mert vezérőrnagy úr és Váry ezredes igazoltatnak. Az egész hadosztály oda tömörült. Harckocsi támadás, aknavető, tüzérségi tűz pánik. A gyenge gyalogság özönlik vissza. Állandó becsapódásoknak már mészárlás képe van. Találkozom Nagy hadnaggyal, aki légnyomást kapott. Kun Pistával, nevetséges így sírósan ez a nagydarab ember. Átveszem a vezetést. Glebolczi, Rosula. Itt az éjjel a dunántúli hadosztályok is összetorlódtak. Zűrzavar, a kocsik összetorlódtak. Egész éjjel képtelenség rendet teremteni. Ordítás, recsegés. Parancsnok nincs, irányítás nincs, minden alantos parancsnok parancsot ad, mindenre, mindenkinek. Július 27. Rosula, Pesnoki menekülés. Ettől kezdve nincs remény. Menekül, aki tud. Kb. 80 km-es kocsi-oszlop. Éjjel indulunk, teljes az összevisszaság, anarchia uralkodik. Július 28. A hidak robbantva. Lőszer, üzemanyag, utánpótlás nincs, mindenütt ordítás. Egy-egy torlódásnál már fogják ki a lovakat és menekülnek. A 16/2. vonatoszlopnál vagyok, nem tudok találkozni a zászlóaljjal. A krasilowkai légnyomás és a csizma állandó nedvességétől a bal lábszáram teljesen, a jobb félig megmerevedik. Gyalogolni, ülni, felállni nem tudok. A 16. felderítő osztag motorosai vesznek fel. Nélkülük kaput. Nagy Károly motorkerékpár-vezető vesz fel. Balogh tizedes élelmez. (16. felderítő osztály). Golyószóró-, géppisztolytűz. Egy-egy vonatrészt lekanyarít az orosz csapatostól. Vad futás. Állandóan a nyomunkban vannak. Július 29. Éjjélezés, várakozás, rendezik (?) a kötelékeket. Minden oldalról távoli csatazaj. 13 órakor indulás Ludwikowkára. Engem 2 sebesülttel leadnak a templomban rendezett segélyhelyre. Elveszik a géppisztolyt, lőszert, kézigránátot. A 108-as kocsi-oszlopra raknak. A rázás miatt egy tüdőlövéses honvéd elvérzik. Július 30. Átvesz egy egészségügyi oszlop. Étkezés mióta nincs? Nem tudom. Ökörmezőn a 2-es pavilonban leadnak. Alszom. Minden vagyonom evőkészlet és egy takaró. " A napló írója, november 27-én belehalt sebesülésébe. A 10. gyalogezred július 26-án a 16. gyaloghadosztállyal együtt, a német 1. páncéloshadsereg (parancsnok: Erhard Rauss páncélos tábornok) alárendeltségébe került és megkezdte a tervszerű visszavonulást a Svica völgyébe, majd onnan a Kárpátok hágóiba felvezető völgyeket lezáró Hunyadi-állásba. 219