Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Gy. Fekete István: Helyi alakulatok és hadi események a II. világháború éveiben Szolnokon / 161. o.

támadó amerikai légi kötelékek a szolnoki légtérben sem magyar, sem német vadászgépekkel nem találkoztak. A magyar 101. honi vadászrepülő-osztályt június 2-án a kötelékek érkezéséről jövő információk vételekor ugyan riasztották, és Győr, Budapest, majd Szolnok légterébe irányították, de az ellenséges repülők megtévesztő manőverekkel elkerülték a vadászokkal való találkozást. Egyes adatok szerint Debrecen felett, az Eaker tábornoktól közvetlenül balra repülő, Alfred Bond hadnagy vezette gép kigyulladt és a város határában, az Auguszta szanatórium mögött, Szabó Dénes gazda búzaföldjére zuhant. Ennek a bombázónak a lelövését Zsíros Gyula tartalékos zászlós, vadászrepülőnek tulajdonítják, akinek sikerült a bombázók között „elvegyülni" és így a B-17-est lelőnie.

113 A „Frantic Joe I." légi hadműveletben június 2-án elszenvedett csapás mélységesen megrázta az országot, és különösen a legtöbb veszteséget elszenvedett magyar város, Szolnok lakosságát. A visszhang nem sokáig váratott magára. Szolnok és Kolozs megye főispánjai röviddel a bombázásokat követően jelezték a belügyminiszternek, hogy a lakosság elkeseredett, és segítséget kérnek a légvédelem hatékonyabbá tétele érdekében.

114 Erre a honvéd légierő főnöke olyan válaszlevelet írt, ami tartalmában és stílusában tovább fokozta a lakosság és a vezetők felháborodását, elkeseredését.

115 A honvédelmi miniszter, hogy oldja a légierő vezetőjének reagálása nyomán kialakult és érezhetően romló hangulatot, meghívta a belügyminisztert és az ügyben érintett helyi közméltóságokat egy munkaebédre, és ott próbálták meg „rendezni" az „ügyet". A korrektség, a szakmai tisztesség jegyében szükséges megjegyezni, hogy a Szövetséges Légierő által végrehajtott bombatámadások, nem tartoztak a terrorbombázások körébe, mert ez utóbbit elsősorban az adott ország és a lakosság lélektani megtörése érdekében, mégpedig „klasszikus értelemben" elsősorban Németország ellen alkalmazta a Szövetséges Légierő. A hazánkat ért légi csapásokat elsősorban az akkori politika nevezte így. A köztudatban elsősorban a szövetségesek által alkalmazott bombázási módszer (szőnyegbombázás) miatt maradt meg ez a fogalom. A terrorbombázás ellen szól az a gyakorlat is, hogy a szövetségesek több alkalommal szórtak le röplapokat (például Szolnokon is) melyekben a bekövetkezendő bombázásra figyelmeztették a lakosságot. Szolnokot az első bombatámadás 1944. június 2-án érte, míg az utolsóra szeptember 19-én került sor. A légi csapások során a városra és közvetlen 3 PATAKY, 1994/11. sz. 77. p.; CSANÁDI - NAGYVÁRADI - WINKLER, 1974. 207. p. 4 PATAKY: 1994. 79-80. p. 5 Uo. 205