Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Gy. Fekete István: Helyi alakulatok és hadi események a II. világháború éveiben Szolnokon / 161. o.
hajtotta végre. A csapásmérő köteléket mintegy 50-60 vadászgép (P-38 Lightning, P-47 Thunderbolt) kísérte. A támadó kötelékek 8 óra 30 perckor érkeztek a város fölé. A bombázók több hullámban repültek rá a célpontra, a szolnoki vasútállomásra, és a MÁV Járműjavító objektumaira, ahol 870 darab rombolóbombát oldottak ki. Mindezt zavartalanul tehették, mivel sem hatékony légvédelmi tűz, sem pedig támadó vadászrepülők nem zavarták őket a feladat végrehajtásában. 107 A légi csapás azonban nemcsak a célterületen, hanem annak környékén is jelentős pusztítást okozott (volt olyan bomba, ami a megyeháza mögött csapódott be). A vasútállomáson elszenvedett veszteségen kívül, a környéken felrobbant bombáktól több mint 130-an vesztették életüket. Az ORLÉKÖZ (az Országos Légvédelmi Központ) kelet-magyarországi távbeszélő vonalait 9 óra 06 perc, ill. 9 óra 08 perc között, a szolnoki elágazó vezetékeknél bombatalálat érte. Ennek következtében az Erdély felé vezető távbeszélő vonalak „elnémultak", és így nem tudták riasztani többek között Nagyvárad városát. 108 A június 2-i bombázás által okozott veszteségekről a mai napig megoszlanak a vélemények. Szolnok város tűzoltóparancsnoka a kialakult helyzetről, állapotról és veszteségekről jelentésében a következők szerint számolt be: „A támadás eredményeképpen a mai napig (1944. június 7. - szerz. -) 161 polgári és 172 német katona személy életét vesztette, súlyosan megsebesült 151, könnyebben sebesült 200 polgári személy, míg a német súlyos és könnyű sebesültek száma meghaladta a 900 főt. A támadás következtében 184 lakóház rombadőlt, súlyosan megrongálódott 134, könnyebben megrongálódott 206. Ezekben a számadatokban nem foglaltatik benne a MÁV-nak 6 db emeletes és 23 földszintes épülete. Tűzkár és rombolóbomba hatása következtében teljesen megsemmisült a MÁV területén létesült német egészségügyi barakk, továbbá a MÁV gyorsáruraktár és a német katonai barakktábor 3 építménye, 1 építmény pedig fele részben. A személy- és rendező-pályaudvar minden egyes sínpályáján legalább két szerelvény állott, az első sínpáron egy lőszervonat, a többi szerelvények között pedig egy szabadságos német katonai vonat. A támadás következtében a lőszeres vonaton szállításra váró lőszerek a mentési munkálatokat nagyon megnehezítették, mert azok megközelítése életveszélyes volt. A keletkezett PATAKY, Ami a „Frantic Joe I." légi hadművelet hátterében történt. 1994. 77. p.; CSANÁDI - NAGYVÁRADI - WINKLER, 1986. 264. p.; CSANÁDI - NAGYVÁRADI WINKLER, 1974. 207. p.; BORÚS, 1975. 237-238. p.; Szolnok város tűzoltóparancsnokának jelentése, a június 2-i légitámadásról. Damjanich Múzeum. Szolnok, 2003.170. p. Dr. Kiss Gábor anyaga. PATAKY: 1994. 77. p.; CSANÁDI - NAGYVÁRADI - WINKLER, 1974. 207. p.; BORÚS, 1975. 238. p. 200
