Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Gy. Fekete István: Helyi alakulatok és hadi események a II. világháború éveiben Szolnokon / 161. o.

rancsnoksága alatt a német 52. Jagdeschwader-hez vezényelték Messerschmitt Me-109 F4b

83 típusátképzésre Sztarij Oszkolba. A pilótáknak ez a „kis maroknyi" csoportja volt az 1/1 század, és azaz első magyar repülő alegység, amelyet a németek az egyik legjobb vadászgépük „közelébe" engedtek.

84 Október 25-én a pilóták „megrepülték" az első kötelék bevetést. December 16-án Bánlaky főhadnagy és Pánczél hadnagy délelőtti és délutáni bevetésükön 2-2 darab Il-2-est lőtt le, ez volt a „Messerrel" felszerelt század első légi győzelme. 1942. december 20-án, a „Dongó" vadászszázadnak a következő oldalszámú gépei voltak: V0-01, 03, 04, 05, 06, 07, 09, 11. 1942. december 26-án, a frontra érkezett az 5/1 vadászszázad Újszászy György százados vezetésével, nekik kellett volna a „Dongókat" leváltani. A század „maradéka" azonban erre nem mutatott hajlandóságot, és az 52/1. (német) vadászrepülő-osztály állományába repültek tovább. A század műszaki állományának többsége az 5/1esekhez kapott beosztást. Ezzel a „Dongó" név használata gyakorlatilag megszűnt (az alegység pilótáinak csupán egyharmada maradt kinn tovább).

85 1943 elején tombolt a hamisítatlan orosz tél, a lehullott nagy mennyiségű hó, a -31 C° alatti hőmérséklet, próbára tett embert és technikát. A „Dongók maradéka" Sztálingrád térségében hajtott végre harci repüléseket. Január 11-én, Pánczél Imre hadnagy és Szabó István zászlós szabadvadászatra indult Szvoboda Davidovka-Konotopkt légterébe, azonban a bevetésről egyikük sem tért vissza. Pánczél hadnagy holttestét irataiból azonosították,

86 Szabó zászlós pedig kényszerleszállást hajtott végre, és gyalogosan tért vissza alakulatához.

87 1943. január 13-án kora reggel, a jelentős páncélos erővel támadó szovjetek rövid idő alatt áttörték a 2. (magyar) hadsereg vékonyka védelmét. Az orosz bekerítés és a visszavonulás szempontjából ekkor felértékelődött a Csukás Kálmán vezetése alatt álló ilovszkojei repülőtér szerepe, melynek keleti körlete Heppes Aladár, a nyugati, pedig Platthy Árpád százados parancsnoksága alatt állott. A földi védelembe beosztották a repülőüzemi, és a repülőtér építő munkásszázadok állományát, így a szolnokiakat is. Az üzemképes repülőgépeket a harkovi repülőtérre menekítették, a tartósan üzemképteleneket felrobbantották. Megjegyzés: A németek a típust Bf-ként jelölték (Bayerische Flugzeugwerke), a magyarok, pedig az Me (Messerschmitt) jelölést használták. FEKETE István: A szolnoki katonai repülés története. Magyar Repüléstörténeti Konferencia Közleményei. Bp. 2001. 36. p. Uo. 36. p. Pánczél Imre hadnagy volt az első magyar „ász-pilóta", aki december 16-ig, hat légigyőzelmével a „lista" élén állt. Halála után a kormányzó a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével" tüntette ki. M. SZABÓ, 1987. 213. p. 191