Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Gy. Fekete István: Helyi alakulatok és hadi események a II. világháború éveiben Szolnokon / 161. o.

renc polgármester ezzel kapcsolatban kénytelen volt elismerni, hogy „A Szolnokon átvonuló különböző katonai alakulatok felvásárolták a szolnoki henteseknek összes zsír- és szalonnakészletét, és így átmenetileg a közönség zavartalan zsír ellátása tekintetében bizonyos hiányosság mutatkozik. A polgármester ama meggyőződésének adott hangot, hogy miután ezek a katonai alakulatok a városból túlnyomórészt eltávoztak, így e hiányosság is hamarosan meg fog szűnni..."

39 Az újságokban sokasodtak a katonai témájú tudósítások, beszámoltak arról, hogy május 26-án, vasárnap, számos katonai vezető jelenlétében ünnepelték meg Szolnokon a „Hősök napját". Július 17-én, pedig arról lehetett olvasni, hogy felavatták a magyar, királyi. „Bethlen Gábor" 10. honvéd gyalogezred csapatzászlaját, aminek elkészítési költségeihez a város 500 pengővel járult hozzá. A helyi lapok augusztus 23-án beszámoltak arról, hogy az (1939 őszén megkezdett, közel félmillió pengőbe került) Abonyi úti vasúti felüljáró építkezése befejeződött. Tudósítás jelent meg arról is, hogy 29-én hajnalban a felüljáró alatt haladt át a román diplomaták különvonata a bécsi tárgyalásokra.

40 Ennek a közleménynek a jelentőségét az emberek igazán csak néhány nap múlva értették meg. Elterjedt a híre annak, hogy 1940. augusztus 30-án aláírták a második bécsi döntést, ami Észak-Erdélyt visszaítélte Magyarországnak. Ebben a hangulatban került sor szeptember 2-án, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében a felüljáró felavatására, ami nem véletlenül kapta a „Kolozsvári híd" nevet.

41 A szolnoki újságok ezekben a napokban a következő szalagcímekkel jelentek meg: „Szolnok a felszabadult teriiletekre induló közigazgatás és karhatalom egyik gyülekező helye. " A tudósításokból kitűnt, hogy a különféle szervek, katonai alakulatok kedden, azaz szeptember 3-án kezdtek gyülekezni Szolnokon. Itt szállodákban, iskolákban és magánházakban helyezték el őket. Mivel az átvonuló katonaság részére az összes iskolát lefoglalták, ezért a tanítás megkezdése elhúzódott. Az észak-erdélyi bevonulás a városra nézve az előbbieken kívül még más következményekkel is járt. A már korábban jelzett zsírhiányon kívül a polgármester kénytelen volt elismerni azt is, hogy a város különféle közszükségleti munkákat sem tudott elvégezni. A katonai behívások következtében nem állt „megfelelő munkaerő a város rendelkezésére", a település fogatai katonai szállítási fuvarokkal voltak terheltek, ezért sem a szemétfuvarozási, sem a locsolási teNemzeti Jövőnk, 1940. július 2., augusztus 2. és augusztus 30. szám. Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. Bp. 1967. 104. p.; Nemzeti Jövőnk, 1940. szeptember 3. szám. 178