Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Gy. Fekete István: Helyi alakulatok és hadi események a II. világháború éveiben Szolnokon / 161. o.

Tamássy Jenő alezredes tábori, és Makkay Imre alezredes légvédelmi tüzérosztályai. Este pedig színházi előadás volt, ahol a gyalogezred zenekara működött közre. 1940. január 5-én a szokásos vitézi bált a Nemzeti Szállóban rendezték meg, ahol a 10. gyalogezred zenekara biztosította a jó hangulatot. A rendezvényen részt vett az ezred szinte teljes parancsnoki kara.

14 1940. március elsejével, a dandárok és a hadtestek megalakítása után, mintegy új hadrendi elemként került sor a három, hadsereg szintű szervezet megalakítására. Az 1. hadsereg-parancsnoksága Szolnokon (majd Kolozsvárott, ill. Budapesten), a 2. Budapesten, a 3. pedig Pécsett jött létre. A hadseregparancsnokok a honvéd vezérkar főnökének voltak közvetlenül alárendelve. A parancsnokok legfontosabb munkatársa, tanácsadója, valamint az általuk hozott határozatok végrehajtója a hadsereg-vezérkari főnök volt. Kezdetben itt is csak egy szűk törzset hoztak létre. Ennek a szervezetnek a tevékenysége mozgósításkor, és a hadsereg hadműveleti alkalmazásakor teljesedett ki. Feladata az alárendeltségükbe tartozó seregtestek, parancsnokságok, csapatok, vonatok, hatóságok és egyéb szervek vezetése, és a felettük való parancsnoklás jogának gyakorlása volt. A fővezérség által megszabott feladatok alapján előkészítették, irányították, és vezették az egyes hadműveleteket. Az 1. (magyar) hadsereg-parancsnokságnak első állomáshelye Szolnokon volt. Kötelékébe az V., VI., VIII. hadtest és a gyorshadtest tartozott. Érdekesség, hogy ebben a szervezeti összetételben sosem alkalmazták. A hadsereg mozgósítására első alkalommal 1940. július elsejével, a Románia elleni hadműveletek során került sor. Az alkalmazási tervek a hadsereg részére a harctevékenység körzetének középső szakaszán, azaz a fő tevékenységi irányban szabtak feladatot, ezért ennek a katonai alakulatnak az ún. Kár oly-vonal tervezett áttörésekor, meghatározó szerepet szántak. Ezért a romániai bevonulás során, a hadsereg alárendeltségébe helyezték az I. (budapesti) II. (székesfehérvári) IV. (kaposvári), és a VI. (debreceni) hadtesteket. A bevonulást követően (a IX. hadtest megalakításáig és hadrendbe állásáig) a VI. és VIII. hadtest maradt Erdélyben, a többi visszavonásra került. A hadsereg-parancsnokságot 1941. októberében helyezték Budapestre, feladatát a IX. hadtest vette át, Kolozsvár székhellyel. Az 1. hadsereg parancsnokai voltak: 1940. március elsejétől nagyUo. 44-45. p. 168