Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Barcsik József: Tisza Szálló gyógyfürdő- és színházépület fűtés berendezéseinek átalakítási munkálatai / 141. o.

a fúrási iszap és sár borította el, amely egyébként természetes velejárója egy fúrási tevékenységnek. Bizonyára ez a helyzet is motiválta a város vezetését, mert gyorsjelentést kér­tek a fúrást végző Lapp cégtől, a munkák állapotáról. A jelentést a képviselő­testület az 1928. április 30-i ülésén tárgyalta meg. Az ülésről készült jegyző­könyvben utalás történik az alábbiakra: 1. 208 méternél kezdődő számba vehető vízréteg hőmérséklete 18­20 °C-ra becsülhető, 2. alkalmas vízréteg 624 méterben van, amely jelentékeny földgázt is tartalmaz, 3. alkalmas vízréteg 640 méterben van A város vezetését két szakmai konzulens Horusitzky Henrik a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója és Pávai Vájna Ferenc magyar királyi főgeológus segítette. A testületi ülésen felolvasott szakmai véleményük szerint „... Afördő és szálloda fűtésére is alkalmas magas hőfokú termális víz 900-1100 m mélység körül található fel, s a kívánt eredmény ezen mélységek között várható... " Az elhangzott vélemények alapján a képviselőtestület a fúrás további folytatá­sáról döntött. 1928. június 21-én, amikor elérték a 944 m-es talpmélységet, 55-60 °C-os melegvíz tört a felszínre. A város képviselőtestülete 1928. június 30-i ülésén is foglalkozott a hévízfúrás helyzetével. A két külső szakértő véleménye alapján a képviselők döntöttek, kanalazzák meg a lenti réteget, ha ez a módszer nem hoz megfelelő eredményt, akkor alulról felfelé haladva hasítassanak és vizsgáltassanak meg az egyes vízadó szintek, a felesleges csöveket vágják ki és vegyék vissza. Ezen munkák szakmai felügyeletére Pávai Vájna Ferenc főgeológust kérték fel azzal, hogy „... a további munkálatoknál szaktudásával működjön közre és a réteg kipróbálásánál, illetve annak megkanalazásánál legyen jelen,,. A talp kitisztítása után, a cég tovább fúrta a kutat 956,6 méterig. Majd kisebb tevékenységek után, alulról felfelé haladva megnyitották a béléscsövet a korábban megtalált homokrétegeknél és beindították a víztermelést. Az első csőhasításra 1928. szeptember 26-án hajnali három órakor került sor - amelyet Sótér Ferenc fúrómester és Janisch Gyula a cég főmérnöke irányított - amikor felszínre tört a 22 °C-os iszapos víz. Reggel nyolc órakor már 48-50 °C-ot mértek, amikor már a 872,8 - 877,8 m közötti béléscső felhasításnál beáram­lott víz is felszínre jutott. A siker hírére sok érdeklődő sietett a fúráshoz, köztük dr. Tóth Tamás pol­gármester, Ungár Dezső városi mérnök, Halász Béla a Hitelbank kirendeltség vezetője, Fehér Mihály ügyvéd és Nádor Imre magántisztviselő. 142

Next

/
Thumbnails
Contents