Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

ságban vállaltak munkát. Boros Alajos földmunkásból

71 lett kereskedő, Bakos Sándor pedig a helyi Faragó-féle malom mázsásaként dolgozott. Bakos Sándor is hevesi ősöket tudhatott magáénak, mint a fentebb említett iparos vezetők Smóling Pál vagy Noltész István, de velük ellentétben ő már itt született. Apja, Bakos Mátyás (1846-1881) Karácsondról költözött a községbe, mint béres, és már itt alapított családot.

72 Bakos Sándor az 1909-es választások alkalmával bejutott az árokszállási képviselőtestületbe, de később visszavonult a közélettől.

73 1914-ben már a keresztényszocialista vezetőségben sem találkozunk a nevével. Feltűnik viszont két fivére.

74 A Bakos család szerepvállalása főként az I. világháború utáni időszakban csúcsosodott ki, amikor Bakos Sándor fivérét, Jánost (1877-1954) felügyelő bizottsági taggá választották a Munkáskörben, a harmadik testvért Bálintot, (1880-1980) pedig közfelkiáltás emelte az elnöki székbe.

75 Őt később munkájáért a földművelésügyi miniszter ki is tüntette.

76 Korszakunkra, az 1910-es évekre nézve azonban a munkások vezére egyértelműen Boros Alajos. Ő volt az, aki a legtöbbet mozgott nyilvánosság előtt. Például 1910 áprilisában, a jákóhalmi választókerület jelölő értekezletén is megjelent, a „nagyobbrészt a gazdák előkelőbb]'eV'-bői álló társaságban.

77 71 Herbert, 1992. 110. p. 72 Jászárokszállási római katolikus plébánia anyakönyve nyomán. A családfát mellékelem. 73 Jászárokszállás és Vidéke, VI. évfolyam, 2. szám. 1914. I. 10. 74 Igaz Szó, XI. évfolyam, 5. szám. 1914. II. 1. - 7. p. 75 Jászvidék, II. évfolyam, 11. szám. 1922. III. 12. 76 Jászvidék, XVII. évfolyam, 34. szám. 1937. VIII. 20. 77 Jászárokszállás és Vidéke, II. évfolyam, 14. szám. 1910. IV. 3. 110