Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

Más fontos eredménye is van ennek a korszaknak: hosszú előkészítő munka és hírlapi propaganda után, létrejött az Ipartestület. Érdekes, hogy az Ipartestület megalakulását, több, munkásokat tömörítő egylet is megelőzte. így például a Csizmadia Társulat 1874-ben - mely egyike volt a legrégibb árokszállási egyleteknek -, a Jászárokszállási Iparos Olvasókör 1891ben, a Jászárokszállási Építőmunkások Önképző Egylete 1904-ben Bodor Géza vezetésével és a Szűcs Ipartársulat 1905-ben alakult, de megemlíthetnénk akár a Jászárokszállás és Vidéke Cséplőgéptulajdonosok Ipartársulatát is 1907-ből.

60 A Jászárokszállási Iparos Olvasókör már 1892-ben mozgalmat indított az Ipartestület létrehozására, mivel ekkoriban a városban mintegy félezer iparos élt. Bár a helyi újság már ekkor hamarosan várható eredményről beszélt,

61 a megalakulásra egészen 1910 végéig kellett várni. A mozgalom fő vezetője az a Noltész István volt, aki az első ipartestületi elnök is lett. Az Ipartestület gazdasági jellegű egyesület volt, célkitűzéseit a harmincas évekbeli elnök, Soós Antal így fogalmazta meg: „Az Ipartestület mint közigazgatási, hatósági szerv az iparosság elsőfokú iparhatósága és a főszolgabírói hivatal segítő szerve. Tehát hatósági teendőket végez, ami könnyebbséget jelent az iparosoknak, melyeket akkor éreznénk, ha nem lenne, és Jászberénybe kellene menniük. "

62 Politikai érdekérvényesítésre tehát nem vállalkozott, így a tanulmányban is kevesebb szó esik róla. Érdemesnek tartottam viszont megemlíteni, hiszen tagjai nem egyszer vállaltak szerepet a közéletben, hogy a vezetőség tagjai közül többen, a községi tanács tagjai is voltak. Bár helyi iparosokat tömörített magába, a megszervezésben a döntő szerepet mégis idegen elemek játszották. Jól példázza ezt, hogy amikor 1910 novemberében elnököt választottak, a három jelölt közül csak egy volt árokszállási születésű, Szabó Emánuel (1850-1927).

63 A másik két jelölt: Noltész István és Smóling Pál (1862-1923) Heves-megye szülöttei voltak, s ez a körülmény jól megvilágítja, hogy az idegen elemeknek milyen fontos szerep jutott az iparosság szervezésében. Megállapítható, hogy a jászárokszállási munkásság öntudatra ébredésében a heves-megyei származású személyek játszották a döntő szerepet. A kisszámú kivételbe tartozik Boros Alajos (1876-1915), aki nevéhez a helyi keresztényszocialista mozgalom megszervezése köthető. 10 SZML KL-es iratok, Egyesületi mutató II./379-385. '' Jászság, V. évfolyam, 17. szám. 1892. IV. 23. '

2 NAGY Lajosné: A jászárokszállási Ipartestület és iparosság a két világháború között. ,3 Jászárokszállás és Vidéke, III. évfolyam, 47. szám. 1910. XI. 108