Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Három nemzedék – Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából / 81. o.

anyanyelvű Scheftsik Istvánt. Kortársai nagyrabecsülésük jeléül, a város atyjaként emlegették.

16 Scheftsik István, miután másodszor is, immár véglegesen megvált polgármesteri állásától, elsősorban az üzleti élet felé fordult és a helyi katolikus mozgalomban töltött be vezető szerepet. Az 1880-as évek közepén azonban a királyi törvényszék Szolnokra telepítésében, latba vetve felsőbb kapcsolatait és tekintélyét, még jelentősen közreműködött. Elsősorban neki köszönhető az is, hogy a város a Tisza-parton egy új gimnázium, a későbbi Verseghy Ferenc Gimnázium felépítéséhez olcsón telket vásárolhatott.

17 1884-ben Scheftsik István régi vágya teljesült, amikor a király az ország nemeseinek sorába emelte, s egy évvel később „szolnoki" előnevet adományozott neki. Ugyanis a nemesi cím elnyerését némi kárpótlásnak tekinthette, a polgármesteri szék elvesztéséért. Szolnok polgári-parasztpolgári lakossága előítélettől mentesen fogadta el Scheftsik karizmatikus kisugárzású személyiségét, ám ellenfelei, elsősorban a Külső-Szolnok megyei földbirtokosok részéről valószínűleg támadások, vagy legalábbis durva célzások érhették szlovák származása miatt. A felvidéki iparosok és kereskedők jelentősen hozzájárultak ugyan hazánk gazdasági fejlődéséhez, a korszakra jellemző nacionalista légkörben a „gyolcsos tót" jelzőnek mégis erősen pejoratív jelentése volt. Bizonyára Scheftsik Istvánt is sokszor megsérthették a többnyire háta mögött elhangzott rosszindulatú megjegyzésekkel, holott ő mindig igyekezett kihangsúlyozni a magyar etnikumhoz tartozását. A nemesség és a „szolnoki" előnév megszerzésével végre úgy érezhette, hogy az ősi nemesi származású földbirtokosok közé emelkedett és ezzel idegen hangzású neve ellenére, fenntartás nélkül elfogadják a társadalmi hierarchia magasabb köreiben. A család címerében Szolnok város jelképe, a fiait saját vérével tápláló pelikán került központi helyre, s alatta a hullámos, kék vonal a Tisza folyót jelképezi.

18 Scheftsik István természetét és egyéniségét jellemzi, hogy a róla írt nekrológ szerint soha, egyetlen ellenfele elől sem hátrált meg. Nem tűrte, hogy a városházán előadását közbeszólásokkal zavarják meg. Egyszerűen öltözködött, ruházatára és külső megjelenésére nagy vagyona ellenére, nem sokat költött. Vallásos közéleti szereplése miatt, sokan ultramontánnak és néppártinak nevezték, ám mégis ő emelt szót elsőként a képviselőtestületben annak érdekében, hogy Szolnok város 60 ezer forint kölcsönt vegyen fel az új izraelita templom felépítéséhez.

19 Scheftsik István az 1897-1900 között zajló magyarországi katolikus autonómia kongresszuson, amely a református iskolahálózathoz hasonló autonóm oktatási rendszer MOL. K. 148.521/1885. Uo. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1900. október 11. 91