Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Elek György: Üllő, Üllőlapos és Berek – Tájtörténeti áttekintés / 25. o.

hajdúszoboszlói Bánomkert mellett, 73 C fokos gázzal kevert termálvizet hozott a felszínre, Karcag város vezetése úgy gondolta, talán itt is jó lenne próbát tenni. Éppen ezért dr. Hajnal István polgármester és Csontos Imre országgyűlési képviselő, személyesen keresték fel a főgeológust és hívták Karcagra, tegyen itt is kísérletet. Pávai 1926-ban bejárta a határt, s az ideális pontot, a leendő fúrás helyét, a várostól messzebb eső Berek területén jelölte ki.

84 A városi képviselő testület a következő évben, a bereki feltárások költségeire, 125.000 pengőt szavazott meg, úgyhogy a munkálatok még az év nyarán megkezdődtek. Június közepén legelőször is tizennyolc vagonnyi felszerelés érkezett meg a tatárülési állomásra, ahonnan aztán a Berekbe fuvarozták tovább. A fúrás helye „a Tatárülési állomástól a Berekbe vezető útvonalon ..., a Tatárüléstől 2 kilométerre, a Kálmán-féle földön, a keresztút mellett" volt - ez a hely ma az üveggyár udvarán található.

85 Kéthónapos felvonulás és előkészület után, 1927. augusztus 22-én megkezdődött a fúrás,

86 s akadály nélkül haladt, ám a 113. méteres mélység után „ már sűrűn akadtak gáznyomokra, a felszínre érkező iszapban ". Öt hónappal később, 1928. január 24-én délelőtt, óriási dörrenéssel 628 méteres mélységből - kitört a kút. A kitörés, mint akkor írták, mintegy 80 méterre szökött fel, „ ... a 25 m magas toronytetőt messze 'túlrepülte' a mélyből felérkező, homokkal-kaviccsal-gázzal telített vízoszlop. A hatalmas erupció a korabeli deszkatorony nagy részét szétvetette a gépházzal együtt. Csiszoló hatása pedig teljesen eltüntette a felső csőperemet és a vastag acél himbafejet. Schmidt E. Róbert számításai szerint a kitörés 44 órája alatt kb. 80 vagon iszap és kavicsos homok került a felszínre, napi kb. 100 ezer m

3 gázos víz társaságában"?

1 A víz, a hamarosan elvégzett vegyelemzés szerint káliumot, magnéziumot, ként, jódot és brómot tartalmazott, áprilisban a Debreceni Vegykisérleti Állomás jóvoltából, gyógyvízzé nyilvánították,

88 sőt, nem sokkal később Pávai-Vájna úgy nyilatkozott, hogy a Berekben feltörő víz jobb, mint a szoboszlói. Ezzel tehát nem is volt baj, de vég nélkül ömlött, s a kitörés után pár nappal, a Karcagi Napló cikkírója joggal pendítette meg, lehetséges, hogy a Berek és az Üllő víz alá kerül. Itt tettek jó szolgálatot a dűlőkön meglévő homokbányák. A víz ezeket töltötte meg, s a fürdést is ezekben kezdték meg a környéken lakó tanyasiak. Mándoki Imre, bereki földbirtokos (és képviselő), a NAGY László János: „A csillagok gyermekei vagyunk": Dr. Pávai-Vajna Ferenc élete és munkássága. Debrecen, 1991. 109-124. p. Kérjük vissza a tandíjat. In: Karcagi Napló, 1928. december 1.; Kezdik a fúrást. In: Karcagi Napló, 1926. június 4. Karcagi Napló, 1926. június 4., 1926. június 16. BARABÁS Imre: A berekfürdői hévízkutatás története. In: Karcagi Hírmondó, 1995. április 28. BARABÁS I. 1995. és Karcagi Napló, 1928. január 28. Karcagi Napló, 1928. 27. sz. 45