Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

ADATTÁR - Győri János: Jászkisér városalapító oklevelének visszakerülése Jászkisérre(1818-1991) / 305. o.

GYŐRI JÁNOS JÁSZKISÉR VÁROSALAPÍTÓ OKLEVELÉNEK VISSZAKERÜLÉSE JÁSZKISÉRRE (1818-1991) Jászkisér 22.606 kh. területű földjével Jászberény után, a Jászság második legnagyobb területű községe. Ősei kunok, de földrajzilag a Jászsághoz tartozik. Ennek következménye, hogy a mai nemzedék inkább jász, mint kun. Az őslakosság azonban ma is büszkén vallja kun voltát és református vallását. Kysír lakosságának első írásos emléke 1391-ből való, de őslakossága 1600-ban önakaratából, egyetemlegesen a református vallásra tért, amit az 1645ből származó Úrvacsora tányér is igazol, mely a Református Egyház tulajdonában található. A fentiek alapján idézhetem munkám elején dr. Fodor Ferencnek a szavait, aki az 1942-ben kiadott „Jászság életrajza" című könyvében ezeket írta: „Jászkisér egyedi települése a Jászságnak, ahol 2 templom tornya látszik, s erdős övezetével, piros tetős házaival a Jászság egyik legszebb községe." 1828-ban 5.233 lakosából 4.692 a református, csak 529 fő a katolikus, 6 fő görög, és 5 izraelita. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban kikutatott dokumentumok alapján a község lakói 1815-ben kérték először a vásártartást. A vásártartás joga hiteles térképhez volt kötve. Ezt a térképet Bedekovich Lőrinc 1816-ban készítette el, és a község 1817-ben ismételten kérte a vásártartás jogát. I. Ferenc (1792-1830) császár és magyar király az általa kiadott kiváltságlevélben, mezővárosi városjogot 4 vásártartási joggal adományoz Kisér településnek. Az 1818. március 27-én kelt levélben foglaltak szerint: február 8., április 16., július 13. és november 11-én tarthatnak vásárt, amely kirakodóvásár és állatvásár is volt egyszerre. 305