Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

ADATTÁR - Papp Izabella: „Volt egy Szentkirályi főkapitánya a jász kun népnek…” Adatok Szentkirályi Móric és a jászkunok kapcsolatához 1848-49 / 231. o.

Mihálynak azt a nézetét, miszerint a Kossuthtal való politikai nézetkülönbség lett volna az oka tettének, hiszen a szabadságharc ügye mellett mindvégig lelkesen kitartott. Úgy indokolja távozását, hogy ebben az időben elveszettnek látta a szabadságharc ügyét, de nem akart sem visszavonulni, sem átállni az ellenséghez, ezért közvetítői szerepet vállalt. így - mint Herendi írja -, utolérte a közvetítők hálátlan sorsa, Windisch-Grätz börtönbe záratta, Kossuth pedig hazaárulónak nyilvánította.

78 Herendi véleménye szerint „Szentkirályi elmozdíttatásával oly szellemi qualitas tűnt le a megyei élet porondjáról, melynek alkotó erejét a közélet - különösen nagy átalakulások korszakában nehezen nélkülözi." Meglehetősen jóindulatú vélekedést olvashatunk Sugárné Koncsek Aranka munkájában is, aki úgy véli Szentkirályi távozása nem tekinthető árulásnak, „inkább azt jelzi, hogy a hadi helyzet ismeretében reálpolitikusként cselekedett. " Horváth Mihály is fejtegette a lehetséges indítékokat, ami arra utal, hogy Szentkirályi korábbi tetteiből, magatartásából nem következett ez a sokak számára máig megfejthetetlen lépés. Részben a Kossuthtal való ellentéttel próbálta magyarázni távozását, s úgy vélte, Szentkirályi átpártolása hűtlenség volt ugyan a haza iránt, de enyhítő körülményekkel.

80 Ezekre a kérdésekre pontos válaszok ma sem adhatók, talán csak az érintett tudna válaszolni az általa írott emlékirat vagy napló formájában. Szentkirályi Móric a szabadságharc leverését követően a politikából kiábrándulva visszavonult a közélettől. Orvosi tanulmányokba kezdett, melynek során a maga korában meglehetősen újszerű orvosi eljárást, a homeopátiát sajátította el. Diplomája megszerzése után orvosi gyakorlatot folytatott, s munkájáért nem fogadott el tiszteletdíjat, több száz szegény beteget gyógyított ingyen. Miután az általa alkalmazott gyógymód egyik alapeleme a testmozgás, ezzel magyarázható, hogy ő volt az 1866-ban alapított Nemzeti Tornaegylet első elnöke.

81 Az 1860-as években visszatért a politikai életbe, az 1865/68. évi országgyűlésen Pest józsefvárosi kerületének képviselőjévé választották. Az országgyűlésben a Deák párthoz csatlakozva annak programját támogatta. 1868-ban Pest város főpolgármesterévé választották. Lelkesen dolgozott Pest és Buda egyesítésén, a főváros modernizálásán, amikor azonban a városkapitánnyal összeütközésbe került, s a közgyűlés sem támogatta terveit, lemondott állásáról. HERENDI J. 1901.84-85. p. SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 226. p. HERENDI J. 1901. 83-84. p. PÁLMÁNY B. 2002. 855. p. SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 226. p. 248